Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)

IV. A harmincadigazgatás

Alsó-ausztriai Kamara legrégebbi protocollum-aiban 1539-től kezdve találhatók adatok a „Dreissigst im Windischlande” hivatalaira és hivatalnokaira. Az 1539. március 26-i bejegyzés az ottani harmincadellenőr ügyében hozott határozatról tesz említést, később pedig a főharmincadosokról is.229

A harmincadcsoport igazgatására a Bécsi Udvari Kamara 1539-ben hivatali utasítást adott ki. Az utasítás szerint a harmincadcsoport élén két főharmincados állott, mégpedig Lucas Zackl és Leonhard Kubinyi. I. Ferdinánd csak a vámjövedelmek felét használta, a másik fele bérben volt.230 Az Alsó-ausztriai Kamara protocollum-ai szerint a főharmincadosok mellett mindjárt ellenőr is működött (1539. október 25. Andreas Probil Gegenschreiber im Windischlande).231

Az 1539. évi utasításban szabályozott hivatalszervezet élén a nedelicei főharmincad- hivatal állott, alatta önálló hivatalok voltak Radafalván, Muraszombaton, Zágrábban, 1553-tól Varsádon, Krapinán is. A harmicadhivatalok alatt számos fiók működött.232

A nedelicei harmincadcsoport vámhelyein átmenő forgalom a 16. század első felében még elég nagymértékű volt. A nyugat felé irányuló kereskedelem 20-30%-a itt bonyolódott le. Később, mikor a marhahajtás a Duna vonala alatt főleg Győr és Magyaróvár a vár felé vette útját, a harmincadcsoport forgalma csökkent. A bevételek a 17. században sem növekedtek.233 A pozsonyi, a magyaróvári és a nedelicei harmoncad- csoport hivatalai az 1630-as évekig maradtak az Alsó-ausztriai Kamara fennhatósága alatt.

3. A Magyar és a Szepesi Kamara alatti harmincadcsoportok

I. Ferdinánd 1549. március 15-i rendelete előtt - amint láttuk - a Magyar (Pozsonyi) Kamara hatásköre még kiterjedt a pozsonyi és a magyaróvári harmincadcsoportra, tehát nagyjából a dunántúli harmincadok ügyeire, bár azokat az Alsó-ausztriai Kamarával együtt intézte. Az említett rendelet után azonban a Magyar Kamara fennhatósága alatt csak a Dunától északra fekvő harmincadok maradtak, természetesen az Alsó-ausztriai Kamara alá helyezett pozsonyi harmincadcsoport (Pozsony, Stomfa, Gaján) kivételével. A Magyar Kamara alá tartozó harmincadszervezetnél a 16. században három nagyobb csoportot lehet megkülönböztetni, mégpedig a nagyszombatit, a trencsénit és a kassait. A Magyar Kamarának a harmincadigazgatással kapcsolatos átfogó intézkedései is inkább csak ezekre az utóbbiakra vonatkoztak.

Az eredetileg a trencséni csoporthoz tartozó nagyszombati harmincad 1530 után önállósult, 1534-ben több filiálét csatoltak hozzá, amelyek Szakolcán, Szenicén, Sasvá229 ÖStA AVA FHKA HKA NŐK Protocollen 1539-1546. évek

230 Pickl, 0.\ Der Dreissigst i.m. 157., levéltári iratok: ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1539. Juni 24.

231 ÖStA AVA FHKA HKA NŐK Protocollen 1539. Oktober 25.

232 Pickl, O.: Der Dreissigst i.m. 157-159.

233 Othmar Pickl: Die Auswirkungen der Türkenkriege auf den Handel zwischen Ungarn und Italien im 16. Jahrhundert. In: Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Socialgeschichte 1. Band Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkrige. Graz. 1971. 107. A nedelicei főharmincad bevétele 1545-1547. években évi átlagban 21.158, 1559-ben 27.396, 1574-ben 15759, 1576-ban 9.924 forint volt.

63