Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
ron és Szempcen működtek. Szempc 1537-ben a holicsi fiókkal szintén önálló hivatallá vált, és fontos marhakiviteli állomássá fejlődött.234 A nagyszombati harmincadcsoport jövedelmei ebben az időben zálogban voltak Thurzó Elek királyi helytartónál a királynak nyújtott kölcsönök fejében. A főhar- mincados például 1534-ben Thurzó tisztviselője volt, az ellenőrt a király alkalmazta. A harmincadcsoport hivatalai csak kiviteli vámot szedtek. E kiviteli vám felét például 1542-ben Thurzó Elek használta, a másik felét a Pozsonyi Kamara szedte be. A zálogbirtoklás 1542 után megszűnt.235 A trencséni harmincadcsoport jövedelmeit 1527-ben 48.000 forint ellenében szintén Thurzó Elek kapta zálogba. Ekkor még ide tartozott Nagyszombat is. A nagyszombati és a trencséni harmincadcsoport valószínűleg 1532 és 1534 között vált szét. A trencséni csoport jövedelmei még 1542-ben is Thuró Elek használatában voltak. Az 1545. évi átszervezéskor Trencsén fiókja Vágújhely és Verbó, önálló harmincadhely Turdos- sin. Újonnan felállított harmincadhelyek Rózsahegy, Stubnya és Végles. A csoportnak 1549-ben már nyolc harmincadhivatala volt, mégpedig Trencsén, Illává, Vágújhely, Verbó, Vágsellye, Turdossin, Zsolna és Puchó.236 A nagyszombati és a trencséni harmincadcsoport hivatalai a zálogrendszer megszűntével nem kerültek mindjárt a Magyar Kamara kezelésébe. I. Ferdinánd először - amint ez többszörös kísérleteiből is észrevehető - arra törekedett, hogy a harmincad- igazgatás központi szerv, igazgatóság vagy felügyelőség alá kerüljön, amelynek élére felelős szakembert lehet kinevezni. Az első ilyen központi szerv Bornemissza Pál már említett 1543. évi harmincadigazgatósága volt. Megjegyezzük, hogy a királyi udvar a pénzügyigazgatás későbbi korszakaiban is gyakran élt a központi harmincadigazgatá- si szervek alkalmazásának módszerével, mégpedig főleg akkor, amikor a harmincad- ügyek rendbe szedése szükségessé vált. Ilyen központi szerv volt az a már szintén említett harmincadigazgatóság, illetve harmicadfelügyelőség, amelynek élére a király 1545-ben Sibrik Gergely királyi tanácsost nevezte ki. Sibrik az északnyugati tizenegy harmincadhivatal főfelügyelője és igazgatója lett, hozzátartozott tehát még Pozsony is fiókjaival együtt. Feladata volt a zálogból kiváltott harmincadok ügyeinek rendezése, a harmincadhivatalok működésének összehangolása. A felügyelet és irányítás munkáját maga Sibrik látta el, a jövedelmek beszedésére és elszámolására Szerémi Sebestyén és Francisci Tamás személyében két pénztárost helyeztek melléje. A pénztárosok munkáját két ellenőr (contrascribo) vizsgálta felül. A Sibriknek adott utasítások az egyes harmincadhivatalok munkáját is szabályozták, sőt részletesen kitértek a vámkezelés és a vámszedés módjára, a harmincadhivatalok belső ügyvitelére. Sibrik 1546. május 1-ig volt az északnyugati har234 Ember Gy.: Külkereskedelmünk i. m. 315. 235 uo. 315, 321. Az 1542. évi helyzetre UőMagyarország külkereskedelme i. m. 2. A nagyszombati har- mincadosnak adott 1534. június 20-i utasítás Thurzó Elek zálogbirtoklását is említi. MNL OL E 136 - a - 9 - 423-427. 236 Ember Gy.: Külkereskedelmünk i. m. 315-316. Uő.: Magyarország külkereskedelme i. m. 4-6. Az 1527. évi elzálogosítás iratai: ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1528. August 28. 64
