Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
északnyugati tizenegy megyére terjedt ki. A Dunántúl nem tartozott hozzá, de a pozsonyi harmincadhivatal két fiókjával még igen.223 A pozsonyi és a magyaróvári harmincadcsoportnak ez a nem is kettős, hanem hármas alárendeltsége azonban csak addig tartott, amíg I. Ferdinánd megosztozott Mária királynéval a harmincadjövedelmeken.224 A Máriát kártalanító 1548. évi augsburgi egyezmény után a két harmincadcsoport ügyei teljesen az Alsó-ausztriai Kamara alá kerültek. A király 1549. március 15-én kelt rendeletében értesítette a Magyar Kamarát, hogy a pozsonyi harmincadhivatalt fiókjaival együtt (Stomfa és Gajár) az „Osztrák” Kamara alá helyezi.225 A magyaróvári harmincadcsoport ilyen alárendeltségét — úgy látszik — nem is kellett külön szabályozni. A magyar rendek tiltakoztak az ellen, hogy a harmincadokat idegen tisztviselők kezelik. E tiltakozás eredményeképpen I. Ferdinánd 1553. március 12-én kiadott rendeletével a pozsonyi harmincadcsoportot és a dunántúli harmincadokat a Magyar Kamara alá helyezte vissza. A harmincadok kezelését ugyan változatlanul hagyta, de a jövedelmeket a Magyar Kamarának kellett beszolgáltatni. A visszacsatolást azonban nem hajtották végre. Az 1555. évi magyar kamarai számadásokban nem találhatók sem a pozsonyi, sem az óvári harmincadjövedelmek.226 A dunántúli harmincadok közé, amelyeknek a Magyar Kamara alá való helyezését az 1553. március 12-én a király szintén elrendelte, tartozott a magyaróvári csoporton kívül a nedelicei harmincadcsoport is. Ezt felső-szlavóniai vagy horvátországi, illetve az osztrákok „vend-földi” (Dreissigst in Windischlande) harmincadnak is nevezték. (Nedelice magyar neve a dualizmus korában Drávavásárhely volt. Florvát neve Nedelisce, német neve Nadelitz.) A 15. század végén a határvidéken négy főhivatal működött, mégpedig Nedelicén, Muraszombaton, Varasdon és Zágrábban, alattuk 11 fiókhivatal volt.227 E harmincadhivatalokon keresztül bonyolódott le a kereskedelem Stájerország, Szlovénia és Itália (Velence) felé. Ez az áruforgalom 1494-1495-ben a nyugat felé irányuló magyar külkereskedelmi forgalomnak 33%-át, 1523-ban 15,4%-át tette ki. A szlavóniai harmincadok sem maradtak ki a zálogrendszerből, 1500-ban e harmincadokat Corvin János bérelte 5500 forintért.228 A nedelicei harmincadcsoport (nevezzük ezentúl így) története a mohácsi csata utáni években eléggé homályos. Valószínűleg e harmincadok továbbra is bérbe voltak adva. A Magyar Kamara 1528. évi felállítása, illetve 1531. évi újra való szervezése utáni esztendőkben nem foglalkozott a nedelicei csoport ügyeivel. Ezzel szemben az 223 uo. 210-211. Új utasítás: MNL OL E 136 - a - 5 - 374. 224 I. Ferdinánd és Mária királyné közös harmincadigazgatásáról bőven ír Ember Gy: Külkereskedelmünk í. m. és Vő:. Magyarország külkereskedelme i. m. 225 MNL OL E 21 - a - 1549. március 15. 226 Ember Gy: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 213. Az 1553. március 12-i rendeletében a király a pozsonyi országgyűlésen tett ígéretéhez híven az „Osztrák” Kamara alatt lévő harmincadokat a Magyar Kamara alá helyezi a komáromi uradalommal és a győri vámmal együtt. MNL OL E 21 - a - 1553. március 12. 227 Othmar Pickl: Der „Dreissigst im Windischland.” Organisation und Ertrag des ungarischen Aussen- handelszolls in Oberslawonien im 12. Jahrhundert. Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark. Sonderband 18. (1971) 156. 228 Kubinyi András: Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban. In: Budapest régiségei XIX. Bp. 1959. 102. 62
