Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
esztergomi, sőt a pesti harmincadosokra is találhatók itt adatok. I. Ferdinánd főleg a marhakereskedelem után szedett vámok ügyével bízta meg az Alsó-ausztriai Kamarát, amely emellett uradalmi és katonaellátási ügyeket is tárgyalt. Az Alsó-ausztriai Kamara mind a harmicadvám, mind az uradalmak, bányák vonatkozásában Mária királyné ügyeivel is foglalkozott.217 Az egykori források (főleg a hivatali instrukciók) arra utalnak, hogy a pozsonyi és a magyaróvári harmincadcsoport ügyeinek intézéséből - legalább is a 16. század első felében - a Magyar (Pozsonyi) Kamara sem maradt ki. Az egyes hivatalokban egymás mellett működtek Mária királyné és I. Ferdinánd tisztviselői. A Magyar Kamara I. Ferdinánd megbízásából 1531-ben Resman Kristóf személyében ellenőrt küldött ki a Mária királyné birtokában lévő pozsonyi főharmincadhoz, s működését részletes utasítással szabályozta.218 Néhány hónappal később a magyaróvári harmincadhivatalhoz jelölt ki a Kamara hasonló célból ellenőrt, s szintén utasítást adott részére.219 A két ellenőr kiküldése nyilván azzal kapcsolatos, hogy I. Ferdinánd ekkor kezdte el a Mária királyné kezén lévő harmincadoknál a marhakereskedelem utáni vám szedését. I. Ferdinánd 1536-ban külön harmincadost nevezett ki a pozsonyi főharmincadhoz, s a Magyar Kamarával instrukciót adatott neki. A pozsonyi főharmincadhoz Pozsonyon kívül ekkor már csak a stromfai és a gajári hivatal tartozott, a Dunától délre eső hivatalok pedig a magyaróvári csoporthoz.220 1. Ferdinánd érdekeit képviselte Posel Pál pozsonyi harmincadellenőr is, akinek az utasítást a Magyar Kamara 1538. május 5-én adta ki.221 I. Ferdinánd mind határozottabb lépéseket tett annak érdekében, hogy a zálogban, vagy nem a kincstár használatában lévő harmincadokat kamarai kezelésbe vegye. Az előbb említett ellenőrök alkalmazása után olyan harmincadtisztviselőket nevezett ki, akiknek feladata az volt, hogy az egész harmincadügyet igazgassák. így 1543-ban Bornemissza Pál személyében a dunántúli és a Budától északra fekvő harmincadok fölé harmincadigazgatót helyezett. A részére kiadott utasítás érdekessége az, hogy azt nem a Magyar Kamara, hanem a magyar helytartó és a királyi tanácsosok írták alá. A dunántúli harmincadok felett tehát ekkor az Alsó-ausztriai és a Magyar Kamara mellett a Helytartótanács is felettes hatóságként szerepelt.222 Már változást jelent a területi hatáskörben az, hogy az 1545-ben ilyen harmicadigazgatónak kinevezett Sib- rik Gergely (summus praefectus et superintendens tricesimarum) megbízása csak az 217 vö. ÖStA AVA FHKA FIKA NŐK Protocollen 1530-1540-es évek. A protokollumokba jegyzett iratok nincsenek az Alsó-ausztriai kamarai sorozatban. Ezeket vagy kiselejtezték, vagy más gyűjteményes állagokba osztották be. Ember Győző újabb kutatásai szerint az Alsó-ausztriai Kamara 1531-től foglalkozott magyar harmincadügyekkel. 1. Ember Gy.: Külkereskedelmünk i. m. Bp. 1958. 320. 218 MNL OL E 21 - b -1531. október 6. - 534 - 4. Resman Kristóf részére kiadott utasítás másolata. 219 MNL OL E 21 - b - 1531. május 29. - 534 - 6. Kocheim Farkas ellenőr utasítása. 220 MNL OL E 21 - b - 1536. november 18. - 534 - 14. Utasítás Lerchenfelder György részére a Pozsonyi Kamarától. 221 MNL OL E 21 - b - 1538. május 5. - 534 - 29. A Magyar Kamara utasítása Posel Pál részére, vö. Ember Gy:. Az újkori magyar közigazgatás i. m. 208. 222 Bornemissza Pál már 1540-ben utasítást kapott a fehérvári, váci, kévéi és pesti harmincadok igazgatására. Az 1543. február 22-i utasítás nevezte ki őt „praefectus tricesimarum"-nak. Győr, Ság, Bál, Szécsény és Rimaszombat is hozzá tartozott. Az utasításokat 1. MNL OL E 136 - d - 53. vö. Ember Gy: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 208-209. 61
