Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
többször kölcsönt kellett szerezni a vár fenntartására. Nem véletlen, hogy azt többször a főkapitányok nyújtották.200 A nagyhatalmú főkapitánnyal nem lehetett egyenrangú a tiszttartó, az egyszerű uradalmi tisztviselő. Ezzel magyarázható, hogy Egerben csökkent a tiszttartó hatásköre és önállósága. Csökkent ugyancsak a Kamarák ellenőrző lehetősége, mert a várparancsnokokat nem egyszer csak a királyi rendeletek segítségével lehetett számadásra bírni.201 A kapitányé és a földesúri tiszttartóé volt a vezető szerep a babócsai várbirtokon is. Ezek többnyire gátolták a kamarai számtartó, ellenőr működését. A Báthory Andrással kötött szerződés szerint a Magyar Kamara 1559-ben ellenőr gyanánt rationista-1 küldött ki a jövedelmek felmérésére, őt azonban - a Kamara jelentése szerint — a kapitány szintén akadályozta a munkájában, úgyhogy kötelességének nem tudott eleget tenni.202 A Magyar Kamara később, 1561-ben a királyi udvartól azt az utasítást kapta, hogy készíttesse el az összeírásokat a vár jövedelmeiről, amelyeket a Báthory val kötött szerződés értelmében teljesen az őrség eltartására kellett fordítania, s ezeket az összeírásokat terjessze fel Bécsbe. így készült el a babócsai váruradalom 1561. évi urbáriuma és 1563. évi várleltára. A kamarai számvevő tudta nélkül Báthory nem adhatott ki pénzt.203 Gyula várában is nehezen tudták ellenőrizni a kapitány gazdálkodását. A vár kapitánya mellé sikerült ugyan kamarai rationista-1 küldeni, ez azonban nehéz feladat volt. Az ilyen megbízásoktól ugyanis a kapitányok gőgje és kevélysége miatt mindenki fél, közölte a Magyar Kamara 1559. évi jelentésében.204 Csábrág várában a kapitány 1550-ben Krusith Gáspár volt, ő látta el a tiszttartói tisztséget is. A katonai alárendeltségű kapitányt az uralkodó külön rendeletben hívta fel arra, hogy a hozzá küldött ellenőrt bocsássa be hivatalába. A Magyar Kamarának pedig elrendelték, hogy amennyiben Krusithnak a tiszttartói teendőket illetően nincs hivatali utasítása, azt a király nevében a Kamara adja ki neki. Mindezt a Magyar Kamarához küldött 1550. április 16-i királyi rendelet tartalmazta. A krasznahorkai vár kapitánya szintén a várbirtok gazdasági vezetője is volt. Számadásait azonban a Szepesi Kamarának kellett ellenőrzésre beküldenie.205 A végvári birtokoknál tehát a gazdálkodás irányításának többnyire olyan formája alakult ki, amikor a kapitány egyben a gazdasági vezetés teendőit is ellátta. Ilyen esetben a Kamara segítségül ellenőrt vagy számvevőt küldött ki melléje, akik a tiszttartói teendőket is végző kapitányok gazdasági munkáját ellenőrizték. Olyan kamarai tiszttartót, aki a várkapitánnyal egyenrangú partnerként, önállóan irányította volna a várbirtokok gazdasági ügyeit, a végvári birtokoknál nemigen lehetett találni. Az állandó katonai készenlét a várkapitány szerepét és hatalmát tette szükségessé. A kapitánynak természetesen megvoltak a saját emberei (familiárisai, officiálisai) a gazdasági ügyek 200 uo. 22. 201 uo. 18. Mágócsy Gáspár egri főkapitány megintése. 202 MNL OL E 15 - 1559. sine mense et die - No. 2. 203 Szakály F.: Babócsa i. m. 58., 68., 78. A babócsai kapitány utasítására: ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1563. Januar 19. 204 MNL OL E 15 - 1559. sine mense et die - No. 2. 205 MNL OL E 21 - b - 1550. április 16. - 536 - 189. Krasznahorkára: ÖStA KA HKR Akten Exp. 1573. April No. 1. 56
