Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
váraknál húzódott, majd Kékkő, Divény és Somoskő is a töröké lett,164 így egész Nóg- rád megye török uralom alá került. A tizenöt éves háború idején e várak közül többet visszafoglaltak a magyar és a császári csapatok. Nógrádot - amint említettük - 1594-ben Pálffy Miklós főkapitány vette vissza, és magyar végvár maradt 1660-ig, amikor újból a töröké lett.165 Felszabadult a török uralom alól Vác, Fülek, Szécsény, Ajnácskő, Buják vára is, Hollókő és Drégely török őrsége elhagyta a várat.166 A visszafoglalt várak részben királyi várak lettek, részben királyi őrséget helyeztek falaik közé. A bécsi udvar és a Magyar Kamara is úgy vélte, hogy a földesuraknak nem kell visszaadni visszafoglalt birtokaikat, azok a királyi kincstár kezelésében fognak maradni. Füleken - amint említettük - királyi majorságot és tiszttartóságot állítottak fel az ottani várbirtok kezelésére.167 E várak többsége 1663-ban a nagy török támadás áldozata lett, s az 1664. évi vasvári béke a török uralom alatt hagyta Nógrádot, Gyarmatot, Szécsényt, Hollókőt és Bujákot.168 Az esztergomi érsekség birtokain fekvő várak közül a legnagyobb jelentőségű Érsekújvár volt, amely az ország egyik legfontosabb erősségének számított. Az érsekújvári kapitány nem csak a vár kapitányának a tisztét töltötte be, hanem az egyik országos főkapitányi tisztséget is.169 Már szóltunk az érsekség javainak kamarai kezeléséről olyan időszakban, amikor az érseki szék üresedésben volt. A bevételek zömét ekkor, amint láttuk, a Magyar Kamara hadikiadásokra fordította.170 Az érseki szék betöltése idején az érseket állandó katonatartási kötelezettség terhelte, amelyet természetesen a királyi beiktatást végző Kamarával és a Haditanáccsal tárgyaltak meg. Kuthassi János esztergomi érseknek 1598. évi beiktatásakor kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy elődeihez hasonlóan 700 katonát tart az érsekség váraiban. E katonaság fele lovasságból, fele gyalogságból állott. Ez a létszámot, a Magyar Kamarához intézett rendelet szerint, az érsekség jövedelmeinek változásához mérten a király csökkenthétté vagy növelhette.171 Érsekújvár egyébként vegyes (érseki, kamarai, főkapitányi, bécsi haditanácsi) irányítás alá tartozott, az állami ellenőrzést minden érseknek vállalnia kellett. A várakat ágyúval, puskaporral a Bécsi Haditanácsnak kellett ellátnia, az élelmezés gondját - a fent említett katonaság zsoldjának fizetésén kívül is - az érsekségnek kellett viselnie.172 Forgách Ferenc esztergomi érsek 1607-ben csak 500 főnyi katonaság eltartását akarta vállalni, a királyi udvar azonban a Kamarához intézett rendelet szerint ragaszkodott a 700 főhöz.173 Az érseknek át kellett vennie azt a 35.000 forintnyi 164 Belitzky János: Nógrád megye története. 1. 896-1849 In: Nógrád megye története 1-4. Főszerk. Balogh Sándor. Salgótarján, 1972. 135., 144-145. 165 A váczi egyházmegye i. m. 141-142. 166 Szederkényi Nándor. Heves vármegye története. 2. A mohácsi vésztől Egervára elestéig, 1526-1596. Eger, 1890. 282-283. 167 1. a 76. sz. jegyzeténél idézett forrásokat, valamint MNL OL E 15 - 1595. február 14. - No. 70. A Magyar Kamara javaslata a visszafoglalt birtokok lefoglalására. 168 Belitzky J:. Nógrád megye i. m. 187-188. 169 Ember Gy.\ Az újkori magyar közigazgatás i. m. 253, 255. 170 1. a 86. sz. jegyzetnél idézett forrásokat 171 ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1570. Januar 30. a Haditanácsot értesíti a Bécsi Udvari Kamara. MNL OL E 21 - b - 1598. június 28. - 578 - 76. 172 MNL OL E 21 - b - 1598. július 2. - 578 - 77. 173 MNL OL E 21 - b - 1607. december 11. - 584 - 49. 50
