Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
adósságot is, amely többek között a vállalt katonaság zsoldjának kifizetetlensége következtében keletkezett.174 Pázmány Péternek beiktatása alkalmával szintén külön kellett tárgyalnia a Magyar Kamarával katonatartási kötelezettségeiről. Érsekújváron német katonaság is állomásozott, s a katonaság ellátására természetesen más jövedelmi források (adó, egyházi tized, kamarai hozzájárulás) is voltak.175 Az esztergomi érsekséghez tartozott Drégely vára, amely 1552 júliusában esett el Szondy György hősi küzdelme és halála után.176 A Nógrád megyei Szanda vára szintén érseki vár volt, a török már 1544-ben elfoglalta, 1595-ben visszafoglalták, de az átadás előtt a török felrobbantotta.177 Az egyházi birtokok és javadalmak végvári célokra való fordításának legjellegzetesebb esete Eger váránál tapasztalható. Említettük, hogy az 1541. évi országgyűlés az egri püspökség zálogból visszaszerzett javait Egernek, a püspökség legfontosabb várának fenntartására rendelte. A javak visszaadása a püspökség részére 1548-ban meg is történt. A Magyar Kamara először 1548-ban meg is egyezett Oláh Miklós egri püspökkel az egyházmegye jövedelmeinek katonai felhasználása ügyében. A megállapodás szerint a jövedelmek egyharmada a püspöknek jutott, egyharmadát Eger fenntartására, egyharmadát pedig a várőrség fizetésére kellett fordítani. Ezt a szerződést 1557-ben Verancsics Antal püspökkel megújították. Újabb és erősen módosult szerződést kötöttek a püspökkel 1563-ban. Ennek értelmében a püspök összes jövedelmeiről lemondott a királyi kezelésbe átadott vár javára. Kárpótlásul megkapta a túróéi prépostságot és 8000 forintot a semptei vár jövedelméből. 1563. december 18-tól az egri püspökség minden jövedelmét (a tizedet is) az egri vár fenntartására fordították.178 Az egri püspökség megmaradt birtokai Eger 1596. évi eleste után más várak fenntartását segítették elő. A Szarvaskő várához csatolt Fedémes, Bátor, Bakta, Bocs és Kerecsend az egri püspökség birtokai voltak. Egri püspöki és káptalani birtokok jövedelmeit fordították 1609 után a kincstári kezelésben lévő Ónod és Szendrő várának az élelmezésére is.179 Ezek az ügyek azonban a Szepesi Kamara hatáskörébe tartoztak. Magánföldesúri várakból lettek királyi várak a Felvidéken például Szendrő, Mu- rány és Csábrág. Szendrő 1567 után háramlott a kincstárra Bebek György örökös nélkül bekövetkezett halálával. Murány várát a 15. században a Tornallyai család birtokolta, majd az egyik családtag gyámjának, Basó Mátyásnak a kezébe került, aki rémuralmat gyakorolt a környéken. Ezért az ország ellenségének nyilvánították, és várat a kincstár számára Salm Miklós császári vezér elfoglalta. A vár 1605-ig volt a kincstár kezében.180 A csábrági vár és a hozzátartozó uradalom (a szitnyai uradalommal együtt) a mohácsi csata után Balassa Menyhértnek, Szapolyai hívének a tulajdonába jutott, 174 MNL OL E 21 - b - 1607. december 13. - 584 - 52. 175 MNL OL E 21 - b - 1616. október 12. - 588 - 59. 176 BelitzkyJ.: Nógrád megye i. m. 136. 177 A váczi egyházmegye névtára i. m. 177-178. 178 Rúzsás L:. Az egri vár gazdálkodása i. m. 7-8. Sugár István'. Az egri vár 1595. évi számadása. In: Archivum 5. A Heves megyei Levéltár Közleményei. Szerk. Kovács Béla. Eger, 1975. 9. Az 1548. évi egyezségre vonatkozó bécsi levéltári iratok ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1549. Januar 23. 179 Szederkényi N.\ Heves vármegye i. m. 2. 365. és 3. Egervára elestétől visszavételéig, 1596-1687. Eger, 1891.33-34., 37. 180 Urbáriumok i. m. Szerk. Maksay Ferenc. 447., 311. 51
