Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
Bécsi Udvari Kamarának, hogy a kapitányt katonai úton rendszabályozza meg, mert nem tartozik kamarai fennhatóság alá.119 Az 1613-1614. évi számadás szerint a füleki provizorátus bevétele nagyrészt ebből az italmérésből származott, s ezt helyben el is költötték.120 A Magyar Kamara felügyelt az országban szétszórtan fekvő királyi libertinus, vagyis szabados községekre, amelyek közjogilag közvetlenül a király földesúri joghatósága alá tartoztak. A királyi szabadosok személyükben mentesek voltak az adó fizetésétől, a királyi kincstár részére azonban a települések bizonyos évi cenzust és esetenként megállapított ajándékokat tartoztak beszolgáltatni. Ezt a Kamara hajtotta be. A libertinus községek, illetve kerületek kiváltságokkal, önkormányzattal rendelkeztek, amelyeket kiváltságlevelek biztosítottak számukra. A királyi libertinus-ok közé számítottak a jászok és kunok is. A libertinus községek közé sorolható Szentgál, Nagy- és Kisoroszi, Mezőszege, Martonos, Tápé, Földeák, Királyág, Makó.121 A Kamara többször nyújtott jogvédelmet a szabadosoknak, mint például a szentgá- liaknak 1613-ban. Szentgál adómentességet élvezett, de vad-beszolgáltatási kötelezettség terhelte.122 A jászok és kunok mentesek voltak a belföldi vámok alól (a nemesekhez hasonlóan), a harmincadtól azonban nem.123 Mint említettük, a jászok és a kunok a török uralma alatt is fizették a királyi cenzust, és ezért védelmet kaptak a Kamarától. Voltak az országban olyan királyi birtokok is, amelyeken ugyan kamarai kezelő található, azonban nem a Magyar vagy a Szepesi Kamara, hanem az Alsó-ausztriai Kamara fennhatósága alatt. Ide kell sorolni Magyaróvárt, Komáromot és az Ausztriának elzálogosított nyugat-magyarországi várakat és uradalmakat. E birtokok az adófizetés, azonkívül mentességeik dolgában magyar fennhatóság alá tartoztak, s ilyenkor a Magyar Kamara foglalkozott ügyeikkel.124 b. Egyházi birtokok kamarai kezelése A katolikus egyházi méltóságok, intézmények (érsekségek, püspökségek, prépostsá- gok, apátságok, szerzetesrendek, s a többi) Magyarországon nagy kiterjedésű birtokok tulajdonosai voltak. Ezeket a birtokokat nem lehetett eladni, értékesíteni, jövedelmeik a tulajdonos egyházi intézmény fenntartását szolgálták. E javak túlnyomórészt királyi adományokból (kisebb mértékben hagyatékokból) keletkeztek, s a király örökösödési joga, a világi nemesi birtokokhoz hasonlóan, bizonyos jelleggel itt is érvényben volt. A király örökösödési jogát akkor érvényesíthette, amikor egy ilyen egyházi méltóság, vagy amint nevezték javadalom (beneficium ecclesiasticum) az érsek, püspök halála következtében megüresedett és betöltetlen maradt. Ilyenkor az egyházi birtokok ke119 MNL OL E 15 - 1614. február 27. - No. 18. 120 MNL OLE 105-4-289. 121 vö. MNL OL E 107 Liber libertinorum regiorum, illorum privilegia ac annualis census 1634-1688 122 MNL OL E 21 - a - 1613. április 4. 123 MNL OL E 21 - a - 1623. augusztus 11. 124 Például az 1598. évi 34. és az 1609. évi 45. törvénycikkely adózási ügyekben a mosoni alispán illetékességét mondja ki az óvári királyi birtokon. A Moson megyei közgyűlések Magyaróváron való tartására MNL OL E 21 - a - 1614. április 16. 41