Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
zelését a királyi kincstár, illetve annak hatósági szerve, a Kamara vette át. A király örökösödési joga csak arra terjedt ki, hogy a megüresedett javadalmat a főpapi székek újbóli betöltéséig kezelje, s a jövedelmeit átvegye. Az uralkodó joga volt a főpapi szék betöltése és a velejáró egyházi javadalom adományozása, amelyet az egyháznak is jóvá kellett hagynia.125 A Magyar Kamarának tehát üresedés miatt többször kellett egyházi birtokok gazdálkodását irányítania. Ennek kapcsán megnőtt a lehetősége arra is, hogy egyházi javadalmakat szándékosan betöltetlenül hagyjon, s azokat kamarai kezelésben tartsa. A török hódoltság idején azonban nemcsak a főpapi méltóságok üresedése miatt került sor az egyházi birtokok világi felhasználására. Ismeret jelenség, hogy egyházi birtokokat katonai célra végvári uradalmakhoz csatoltak. Ezt az uralkodó vagy a várbirtokos főnemesek sokszor önhatalmúlag tették. Sok egyházi birtok szerződés, bérlet alapján került a váruradalmakhoz. E birtokokról majd a várbirtokok ismertetésénél emlékezünk meg. Sokszor megtörtént, hogy megüresedett vagy a török háborúk miatt elhagyott egyházi javadalmat a királyi udvar elzálogosított. Az egyházi javadalmak zálogba vetését azonban tiltotta a törvény, épp ezért az üresedésben lévő egyházi birtokoknál gyakoribb a kamarai igazgatás, mint a fiskális birtokoknál. Betöltetlenség miatt a kamarai igazgatás a legnagyobb méretű az esztergomi érsekség birtokainál volt. Esztergomi érseknek 1526-tól Várdai Pált nevezte ki előbb Szapolyai I. János, később I. Ferdinánd is. Az érseki szék az 1550., 1552., 1569. esztendőkben rövid ideig volt csak üresedésben, de 1574-től 1595-ig, illetve 1604 és 1607 között huzamosabb időre nem töltötték be.126 Ilyenkor az érseki uradalmakat különálló érseki birtokadminisztrátor igazgatta. Az érseki javak ellenőre 1552-ben Francisci Tamás kamarai tanácsos, 1580-ban például Usali Péter kamarai tanácsos volt, akiket a birtokjövedelmekről és az érsekség egyéb jövedelmeiről (például az egyházi tizedről) a Kamara saját ügyviteli szabályai szerint számoltatott el.127 128 Az érseki jövedelmek ilyenkor a kamarai számadáskönyvek bevételei között is szerepeltek. Heölgy Gáspár érseki adminisztrátor például 1607-ben nem tudott megfelelően elszámolni az érseki jövedelmekről, ezért vagyonának lefoglalására adtak ki rendeletet.'28 Megjegyezzük, hogy az esztergomi érseki javakat mind az egyházi, mind a kamarai kezelés esetében komoly katonatartási, végvári kötelezettségek terhelték, amelyekre később még visszatérünk. Az érsekség jövedelmei elég nagyok voltak, ezeket főleg a kamarai igazgatás idején túlnyomórészt a katonaság fogyasztotta el. Érsekújvár őrsége például 1589-ben 33.447, 1590-ben 37.575, 1591-ben 18.455 forintot kapott az érseki bevételekből. Más kimutatás 125 A király jogát az üresedésben lévő egyházi javadalmak kezelésére és jövedelmeinek felhasználására a Magyar Kamara többször, a legrészletesebben az 1630. november 15-i felterjesztésében MNL OL E 15 - 1630. november 15. - No. 31., a veszprémi püspöki szék megüresedése kapcsán fejtette ki. E vélemények ismertetésére az „egyházi-gazdasági” hatáskör leírásakor még kitérünk. 126 Gyenis András: A magyar püspökségek helyzete a mohácsi vésztől 1600-ig. In: Regnum: egyháztörténeti évkönyv 1936. 87. MNL OL E 683 - Eccl. - 2 - 12-14. 127 MNL OL E 21 - b - 1552. január 9. - 538 - 6. Takáts Sándor: Az esztergomi érsekség jövedelmei 1568-tól 1570-ig. In: Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 12. (1905) 175., MNL OL E 15 - 1568. 1. félév - No. 133., 1568. február 23., MNL OL E 21 - b - 1578. július 7. - 561 - 130-134. MNL OL E 15 - 1581. április 25., július 21., 1582. március 1., 1586. január 10. 128 MNL OL E 21 - b - 1607. április 7. - 584 - 9. 42
