Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
III. A MAGYAR KAMARA HATÁSKÖRE Birtokügyek A Magyar Kamara feladatkörébe, amint erre már utaltunk is, elsősorban a királyi javak és a felségjogon alapuló jövedelmek kezelése, s az e javakból származó bevételek fel- használása tartozott. E vonatkozásban az 1526 előtti királyi kincstartóság (és a budai királyi udvarbírói hivatal) hatáskörét örökölte.44 A Magyar Kamara részére kiadott utasítások, főleg a legkorábbiak (az 1528. és 1531. évi) még nem határozták meg elég részletesen és szabatosan ezeket a teendőket. Az 1528. évi utasítás először azt írja elő, hogy a Kamara tisztviselői vizsgálják meg a II. Ulászló és II. Lajos uralkodása alatt keletkezett királyi adósságokat, birtokadományokat, az elzálogosított királyi javakat, az elidegenítések jogosságát. Ezután tér ki a bányák, a harmincadok s más királyi jövedelmek ügyeinek szabályozására.45 Az 1531. évi utasítás csak sommásan említi a királyi jövedelmeket (nemesfém- és sóbányák, sóhivatalok, vámok, harmincadok, halászat, stb.) A kamarai jövedelmek közé sorolja ezzel szemben az egyházi birtokok bevételeit is, amelyek abban az időben az utasítás szerint királyi kezelésben voltak.46 Az 1548., 1561., 1569. és 1672. évi utasítások még pontosabban és részletesebben foglalkoznak a királyi jövedelmekkel, bár a hangsúly nem mindig a legfontosabb kamarai teendőn van. Az utasításokban a fejezetek leszámozása egyezik. Az utasítások 15. fejezete például a rendes királyi jövedelmek közé sorolja elsősorban az arany-, ezüst-, réz,- és sóbányák bevételét, továbbá a har- mincadot, más vámokat, majd a kamarahasznát és a szabad királyi városok cenzusát.47 Az utasítások 16., 17. és 19. pontja a bányaügyeket tárgyalja, amelyeknél mind az 1569., mind az 1672. évi utasítás szövegében eltérések vannak.48 A 18. fejezet szól a pénz ellenőrzéséről, a hamis pénzt verők üldözéséről. A 20., 21., 22., 23., 24. fejezet a harmincadról és a marhakereskedelemről, a 25. a sóbányákról, a 26-28. fejezet az adókról intézkedik. A 29. fejezet a királyi javak és jövedelmek elzálogosításának felülvizsgálatát, a 31. a városi kiváltságok ellenőrzését, a 32. a régi kincstári adósságok felülvizsgálatát rendeli el.49 Voltak úgynevezett rendkívüli királyi jövedelmek, ezek közé lehetett számítani az utasítások szerint például a hadiadót, a fiskális javak bevételeit, a csempészés miatt elkobzott árukat, az üresedésben lévő egyházi birtokok jövedelmét. Az utasítások a 44 vö. A Magyar Kamara felállításáról szóló fejezet. 45 Kérészy Zoltán: Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatás történetéhez. Bp. 1916. 161-163. Az 1528. évi utasítás itt kiadott szövegének megfelelő része. 46 uo. 169. Az 1553. évi utasítás szövegének megfelelő része. 47 Mayer, Th.: Hofkammer i. m. 61—62. Az 1569. évi kamarai utasítás szövegéből. A tanulmány lábjegyzetben közli az 1548., 1561., és 1672. évi utasítások eltéréseit az 1569. évi utasítástól. Az eltérések nem lényegesek. 48 uo. 62-63. 49 uo. 63-68. 22
