Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
Bevezetés
tételével megnövelte a rendkívüli bevételeket is. A pénzügyi reformok (a zálogbirtokok visszavétele, a sómonopólium jobb kihasználása, a magánosok pénzverésének visszaszorítása, a harmincadok visszavétele, a nemesére kincstári beváltásának megszigorítása) révén a királyi rendes bevételek, amelyek a 15. század közepén körülbelül évi 113.000 forintra rúgtak, 1463-ban már körülbelül évi 300.000 forintot tettek ki. Még nagyobb pénzügyi eredményt ért el Mátyás a rendkívüli adó, a subsidium igénylésével. Az átlagos jövedelem az adóval együtt az 1470-es években elérte az évi 800.000 forintot, uralkodása utolsó éveiben meg is haladta.24 Nem kétséges, hogy nem utolsó sorban ez tette lehetővé Mátyás eredményes harcát a török ellen. Mátyás pénzügyi reformjai azonban nem voltak tartósak. A királyság bevételei 1495-ben (egy hónap híján két esztendőben) már csak 314.790 forintot tettek ki.25 Ebből az adó körülbelül 240.000 forintra rúgott, elég keveset hoztak a rendes királyi bevételek, körülbelül 75.000 forintot. A kincstartóság tehát kisebb pénzügyi eredménnyel működött, mint Mátyás idején. A rendes (tehát az adó nélküli) királyi bevételek például 1523-ban Thurzó Elek királyi kincstartó költségverése szerint évi 190.000, Várdai Pál költségvetése szerint évi 88.000 forintra rúgtak.26 A királyi javakat, jövedelmi forrásokat ebben a korszakban ismét elzálogosították. A subsidium bevétele is csökkent, és az adóösszegek szétfolytak a megerősödött rendi adóigazgatás ellenőrizhetetlen csatornáin. A királyság pénzügyi helyzetének romlása is hozzájárult ahhoz, hogy Magyar- ország nem tudott ellenállni a hatalma tetőpontjára ért török birodalom nyomásának. Mohács után újból rendezni kellett a megmaradt országrész pénzügyigazgatását, most már nem nagyhatalmi célok, hanem az önálló állami élet puszta fenntartása érdekében. A Mohács utáni politikai változások és a pénzügyigazgatás Azok a történeti változások, amelyek a Habsburg-ház uralomra jutásával, a török hódoltsággal, az ország három részre való szakadásával következtek be Magyarország történetében, az államigazgatás, azon belül a pénzügyigazgatás fejlődésében is új korszakot nyitottak meg. Az 1526 előtti állam területének körülbelül egyharmadát kitevő királyi Magyarország a Habsburgok által kormányzott birodalom részévé vált, tagja lett a Habsburg jogar alá összegyűjtött államok, tartományok csoportjának. A török uralom következtében meggyengült, jelentőségét vesztett Magyarországnak ebben a birodalomban nem központi, hanem periférikus jelleg jutott osztályrészül. A birodalom életét a Bécsben kifejlődött központi igazgatási szervezet irányította, s ez a szervezet többé-kevésbé kiterjesztette befolyását a birodalom egyes részei, így Magyarország igazgatási apparátusa fölé is. 24 MályuszE.: A magyar állam i. m. 53-55. Fügedi Erik'. Mátyás király jövedelme 1475-ben. In: Századok 116. (1982) 501., 506. 25 Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és kiadásai, 1555-1562. In: Századok 116. (1982) 513. 26 Hermann Zsuzsanna: Államháztartás és a pénz értéke a Mohács előtti Magyarországon. In: Századok 109. (1975) 328-331. 15
