Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
VIII. A kamara és az adóigazgatás
a rendek minden országgyűlés alkalmával erre külön kérték, rendszerint hozzá is járult.621 A 17. században aztán kialakult az a gyakorlat, hogy a városi taxa-1 elsősorban honvédelmi célokra foglalták le. Ilyen indokkal szólították fel a késlekedő városokat is a befizetések teljesítésére.622 Egyéb kincstári kiadásokra csak a taxa kisebb része maradhatott. A taxa katonai célra való felhasználásának egyik módja volt az, hogy a városok taxa fizetése helyett katonaságot állítottak ki. A felvidéki hét bányaváros taxa helyett 200 gyalogost tartott az 1590-es években.623 A taxa mérséklését lehetett kérni a város falainak megerősítése, katonaságnak adott szolgáltatások (szállítás, kvártély) miatt. Az ilyen városi kiadásokat rendszerint beszámították egy-egy város taxa-jába.624 A királyi udvar nem egyszer kölcsönt kért a városoktól a taxa terhére. Történhetett ez előleg formájában is, vagy úgy, hogy a kölcsönt adó városok a legközelebbi alkalommal kevesebb taxa-1 fizettek.625 A taxa fejében élelmet, bort is adhattak a városok.626 A taxa a városok súlyos adója volt, olyan súlyos, mint a jobbágyok számára a dica. A legnagyobb összegeket a legfejlettebb szabad királyi városokra, mégpedig Pozsony- ra, Sopronra, Nagyszombatra, Kassára vetették ki. Ezek a kivetések már a 16. században is erősen megterhelték a városokat, nagymértékben megnövekedtek a 17. század második felében. A 21 városra kivetett taxa 1563-1564-ben 35900, illetve más adatok szerint 38.000 forintot tett ki.627 A Szepesi Kamara területén fekvő 6 várostól 1588-ban 16.000 forint taxa fizetését igényelték.628 A városi taxa az 1620-as évektől kezdve növekedni kezdett. Míg például a Magyar Kamara alá tartozó városokra 1610-ben 23.200 forint taxa-1 vetettek ki, ez a kivetés 1622-1623-ban 73200, 1630-ben 39.200 forintot tett ki a kamarai elszámolások szerint.629 A 17. század második felében azután ennél is nagyobb emelkedés következett be, amelyet csak részben idézett elő a szabad királyi városok számának növekedése. Az 1655. esztendőben például az országban található 29 városra 139.300, 1663-ban 30 621 MOE VIII. 130. 1593. évi országgyűlés, MOE VIII. 245. 1596. évi országgyűlés. MNL OL E 15 - 1597. március 7. - No. 3. Kamarai javaslat az országgyűlési előterjesztésekre. MNL OL E 21 - b - 1604. június 11. - 538 - 88. A városi taxa-bői Győr és Komárom német őrségének élelmezésére kellett bizonyos összeget fordítani. 622 MNL OL E 21 - b - 1628. január 4. - 594 - 1. A királyi rendelet leszögezi, hogy a városi taxa csak a végek céljára fordítható. Az egyéb kiutalásokat, amelyek addig rendellenesen történek, meg kell szüntetni. MNL OL A 10 - 1639 - No. 1. A Bécsi Udvari Kamara átirata a Magyar Kancelláriához, hogy szólítsa fel a városokat a végek részére szükséges taxa mielőbbi beszolgáltatására. 623 MNL OL E 21 - b - 1593. május 27. - 574 - 107., MNL OL E 21 - a - 1596. április 20., augusztus 1., MNL OL E 21 - b - 1599. május 14. - 579 - 56. 624 MNL OL E 21 - a - 1549. március 3., MNL OL E 21 - b - 1556. szeptember 6. - 540 - 112., 1557. szeptember 19. - 540 - 176., 1560. március 17. - 541 - 145. Emlékirat a harmincadok állapotáról i. m. 587. 625 MNL OL E 15 - 1570. február 17. MNL OL E 21 - b - 1588. január 20. - 569 - 7., 1593. május 27. - 574 - 107. 626 MNL OL E 15 - 1613. március 21. Sopron borszállítása a hátralékos taxa ellenében, vö. Felhő A városok és a Kamara i. m. 215-216. 627 Acsádyl:. Magyarország pénzügyei i. m. 120-121. MNL OL E 15 - 1563. sine mense et die. 628 Révay Ferenc jelentése a magyarországi végvárak állapotáról 1588-ban. Közli: -I. -R. In: Történelmi Tár 1894. 29. 629 MNL OL E 105 - 5 - 336-339., 5 - 10., 6 - 297-304. 145
