Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
VII. Egyházi gazdasági ügyek, az egyházi tized használata
tizedbeszedők munkáját gátló földesurakkal szemben.528 A Kamara javaslata alapján csak a tized negyedének a bérbeadását rendeleték el 1604-ben is, amikor mind a termény-, mint a bortizednél saját behajtással nagyobb hasznot lehetett remélni. Hasonlóanjártak el az érseki tized behajtásánál, illetve bérleténél 1606-ban is.529 Ezt a módszert a háborús idők indokolták. Egyes egyházmegyék összes tizedeinek használata rendkívüli mértékben kiterjesztette a kamarai tizedgazdálkodás hatáskörét. A Kamara így az egyházi tizedet nemcsak honvédelmi, hanem egyéb kamarai célokra is felhasználta. Nem ritka eset volt, hogy szolgálatokat jutalmaztak, követeléseket elégítettek ki bizonyos tizedek átengedésével vagy mérsékelt összegű tizedbérlettel.530 Az egyházi tizednek meglehetősen nagymértékű kamarai használatával kapcsolatosan felmerült az a kérdés, milyen szerepet játszottak a kérdéses tizedjövedelmek a végvári katonaság ellátásában. A tizedbérlet, amint kiemeltük, mind a magánföldesúri, mind a kamarai bérlet esetén igen előnyös volt a bérlő számára. Az egyházi tized királyi bérletét ezért nemcsak a kamarai, hanem katonai szervek, így például a Bécsi Udvari Haditanács is, igen fontosnak tartották és rendszeresen javasolták.531 Azt is hozzátehetjük, hogy a Kamara mint bérlő honvédelmi célokból is igényt tarthatott arra, hogy a szokásosnál alacsonyabb bérleti díjat fizessen az egyháznak. Azzal kapcsolatosan, mely területek tizedeit vette bérbe a Magyar és a Szepesi Kamara, milyen összegeket fizetett bérleti díj címén, az eddigi kutatások alapján pontos kimutatások nem állnak rendelkezésre. Kevés adat van arra vonatkozólag is, mit jövedelmezett ez a Kamarának. Gömör megye tizedének a feléért például 1564-ben 1050 forint árendát utalt ki a Kamara a nagyszombati harmincad jövedelmeiből. A török közelsége miatt bizonytalan jövedelmű Békés megye tizedeiért 1560—1564-ig évi 550 forintnyi árendát kapott a váradi püspök. Mivel 1564 után e tized felét a töröknek kellett átadni, a Kamara bérleti díjként csak évi 200 forintot javasolt.532 Gömör és Torna megye tizedeiért 1595-ben 1000 forintnyi bérleti díjat utaltak ki az esztergomi érseki jövedelmek pénztári ellenőrének.533 A Magyar Kamara pénztárát 1627-ben összesen 2908 forint bérleti díj terhelte az esztergomi káptalantól, a Csanádi püspöktől és az egri püspöktől bérbe vett tizedekért.534 A Szepesi Kamara alá tartozó felső-magyarországi 13 megye egyházi tizedéért 1665-ben 5000 forint bérleti díjat fizettek ki. A terményeket a császári ka528 MNL OL E 15 - 1597. október 2. - No. 23. 529 MNL OL E 21 - b - 1604. június 18. - 583 - 97., augusztus 23. - 583 - 110. MNL OL E 15 - 1605. április 2. - No. 84. 530 ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1608. Juni 19. A besztercebányai rézmű részére adott tizedekről. MNL OL E 15 - 1563. október 16. Sáros megyei tizedek átengedése Zula Boldizsárnak. MNL OL E 15 - 1595. július 24. - No. 45. Eszterházy Ferenc Pozsony megyei alispán szolgálatai jutalmául tizedeket kap árendába. MNL OL E 21 - b - 1604. augusztus 16. - 583 - 187. Piber János Ratkóc, Alsó- és Felsődombó tizedének egy részét nem ingyen kapja meg, hanem mérsékelt bérért. A két falu tizedének felét Bazin és Szentgyörgy város polgárai bérelhetik. Pethe Márton kalocsai érsek és helytartó juttatás gyanánt az esztergomi érseki jövedelmekből kap terményeket. Ez a rendelet emlékezik meg a királyi tisztviselők visszaéléseiről a jutalmul kapott tizedeknél. 531 ÖStA KA HKR Akten Exp.1578. Juni No. 113. 532 Gömör megye: MNL OL E 15 - 1564. június 6. Békés megye: MNL OL E 15 - 1564. július 7. 533 MNL OL E 15 - 1595. szeptember 27. - No. 47. 534 MNL OL E 21 - b - 1629. február 23. - 594 - 8. 124
