Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
adóból még hátra levő 2 millió forintnak méltányos felosztása, és az említett 812 ezer forintnak gyors befizetése volt. 318 A rendek azt hangoztatták, hogy ők már 2 millió forintot, esetleg ennél is többet befizettek, részben készpénzben, részben szerződés alapján meghatározott élelemben. A kívánt 812 ezer forintot ezért a megyéktől gyorsan összeszedni nem lehet, jobb volna, ha az ilyen ügyekben jártas miniszterek erre kölcsönt szereznének. Ajánlották ezúttal az 1697 őszén a Deputatio által elrendelt accisa beszedését is, ami akkor járna eredménnyel, ha a katonaságot a végvidéken helyeznék el. 319 A tervezett szélesebb körű tanácskozás szervezése annyira haladt, hogy a király július 15-re vagy 20-ra Bécsbe hívta azokat, akiket a fentebb említett szűkebb bizottság kijelölt. Egyelőre nem tudjuk, hogy a meghívottak valamennyien megjelentek-e, illetve mennyi ideig tartózkodtak Bécsben, azért névsorukat csak mint meghívott névsort közöljük. Az egyházi rendet főpapok képviselték, úgymint Széchényi Pál kalocsai érsek, Mattyasovszky László nyitrai püspök kancellár, Benkovics Ágoston váradi püspök, Pyber László és Matusek András kanonokok, az esztergomi, illetve a győri káptalan részéről. Ott volt a Ministerialis Deputatio részéről Kollonics Lipót is. A meghívott világi főurak a nádoron kívül: Csáky István országbíró, Battyhány Ádám horvát bán, Kéry Ferenc főlovászmester, kancelláriai első ülnök, Zichy István győri vicegenerális, Pálffy Miklós, Bercsényi Miklós, Illésházy Miklós (utóbbi kettő Ung, illetve Trencsén megye főispánja), végül Erdődy Kristóf, a magyar kamara elnöke. A nemesek küldöttei Maholányi János személynök mellett: Szenté Bálint alnádor, Szapáry Péter alországbíró, Szirmay István nádori ítélőmester, Bezerédy István, Klobusiczky Ferenc, Nagy István országbírói ítélőmester és Szegedy Pál. A városok küldötteinek élén Erdődy György tárnokmester és az altárnokmester állt, meghívták azonkívül Pozsony, Sopron, Kassa, Eperjes, Nagyszombat szabad királyi városoknak és a bányavárosoknak egy-egy polgárát, illetve tisztségviselőjét. 320 A résztvevők közül legtöbben tagjai voltak a magyar tanácsnak, ezért a bécsi konferenciát kibővített tanácsülésnek is tekinthetjük. A tanácskozások vége felé a jelenlevők egy részét Pozsonyba irányították, ahol konkurzus keretében folytatták a munkát. A bécsi konferencián részt vettek természetesen az udvari hivatalok vezetői és kiküldöttei is. Július 22-én a király legelőször a következő évi katonai regulamentum hatásosabbá tétele érdekében tanulmányozásra tűzte ki azt a kérdést, hogyan lehetne a hadsereget az adózók túlterhelése nélkül ellátni. Tájékoztatást kért arról is, hogy a katonaság az év folyamán a pénzadón felül mit szedett még be a lakosságtól. 321 Augusztus folyamán indult meg a rendek és a bécsi abszolutisták nagy mérkőzése, amelynek során a rendek újból állást foglaltak évtizedek óta hangoztatott elveik mellett. Az országban adóalapul 8000, mégpedig 1647-es értékű portánál többet nem vállaltak, s az adózással kapcsolatos nemesi előjogokból igyekeztek minél többet fenntartani. A portaadót, az accisával kiegészítve, elegendőnek tartották a katonaság ellátására, s rámutattak arra, hogy az accisa fizetésében úgyis mindenki, így az első három rend is részt vesz. Külön, az első három rendre kivethető pénzadó
