Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádor szerepe az adóigazgatásban

nak) összehívását, amelyet fentebb említettünk. 1696. április 14-én a király parancsot küldött a nádorhoz, sajnálkozva a történtek és a szemmel látható aránytalanság felett. Felszólította a nádort, hogy Alsó-Magyarország, Felső-Magyarország és a töröktől visszafoglalt, az országhoz visszacsatolt, annak részét képező megyék számára Pozsonyban mielőbb gyűlést hívjon össze, s ott a jövőre nézve dolgozzák ki az adó arányos felosztásának módszerét.

217 A négy hónapja Bécsben tartózkodó Bercsényi Miklós jórészt a maga érdemének tulajdonította ennek a gyűlésnek kisürgetését. Május l-jén arról értesítette a felső-magyarországi megyéket, hogy ennek „convocatiojára magam kértem és disponaltam az méltóságos herceget",

218 — Esterházy Pált, egykori rokonát és pártfogóját. Figyelmeztette a megyéket, hogy legjobb követeiket küldjék fel Pozsonyba. Május elején a király a felső-magyarországi megyéknek olyan értelemben válaszolt februári felterjesztésükre, hogy a jelenlegi helyzet megköveteli a közterhek viselését. De annak érdekében, hogy minden országrész hozzá tudjon szólni a kivetés aránytalanságának kérdéséhez, a nádor rövidesen gyűlést fog összehívni számukra Pozsonyban.

219 Az április 14-i parancs értelmében a nádor 1696. május 9-én szétküldte a megyéknek és szabad királyi városoknak a július 6-án megnyíló pozsonyi gyűlésre szóló meghívókat a királyi parancs másolatával együtt.

220 Még a pozsonyi gyűlés megnyitása előtt a nádort és néhány főurat, minden bizonnyal a magyar tanács tagjiit, Bécsbe rendelték, hogy ott a Kollonics Lipót esztergomi érsek elnöklete alatt összehívott konferencián bizonyos alapelvekben megállapodjanak.

221 Az udvar ugyanis célul tűzte ki az évi magyarországi pénzadó összegének 2 millió forintról 4 millióra való felemelését.

222 Ezt akarva-nem akarva a nádor és a rendek is előidézték, amikor felterjesztéseikben panasz formájában ugyan, de pontosan kimutatták, hogy a hadsereg ellátására Magyarországon nem elég a 2 millió forint.

223 A nádor június 1-jei, az uralkodóhoz intézett feliratában próbált is utólag magyarázkodni: igaz, hogy eddig 2 millió helyett több mint 5 millió forintot csikartak ki évenként, de ez jogtalan eljárás volt, nem lehet példaképpen hivatkozni rá. Esterházy Pálnak a kétségbeesés látnoki erőt adott, ebben a felterjesztésében pontosan leírta, milyen körülmények között fog kitörni néhány év múlva a Rákóczi-szabadságharc. A vezér nevét természetesen nem említi, csak annyit állapít meg, hogy a négymilliós adójavaslatnak szerzői elidegenítik a királytól Magyarországot, s ha egyszer majd alkalom kínálkozik, pl. úgy, hogy a király fegyvereire máshol lesz szükség, „kiszámíthatatlan confusio" fog keletkezni az országban.

224 Ha az udvar azt remélte, hogy a pozsonyi gyűlésen előhozható már a 4 millió forint évi adóigény, a nádor és a rendek ellenállása meggyőzte őket, hogy ez még korai. A nádor június 26-án határozatot kért a királytól, mit terjesszen a július 6-án megnyíló gyűlés elé.

225 Mattyasovszky László kancellártól július 5-én, egy nappal a gyűlés megnyitása előtt olyan választ kapott, hogy az egybegyűlteknek a négymilliós tervről egyelőre semmit se szóljon.

226