Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádor szerepe az adóigazgatásban

AZ 1696. ÉVI ÖSSZEÍRÁS A fentiekben vázolt előkészületek és elvi megállapodások után a konkurzusnak július 6-án történt megnyitásakor, ahol megjelentek a megyék, kerületek, szabad királyi városok követei, továbbá néhány főpap és mágnás, az első határozat az összeírok kiküldéséről szólt. Megállapították, hogy melyik megyébe (városba) melyik másik megye (város) részéről mennek ki összeírok, két-két köz- vagy főnemes.

227 Az összeírás munkáját október közepéig kellett elvégezniük, s a kész összeírásokkal október 16-án kellett jelentkezniük Pozsonyban, ahol október 18-án folytatódott a konkurzus.

228 Ennek az összeírásnak értékelése az irodalomból ismeretes. Egy portára ekkor is a korábban szokásos négy jobbágygazdaságot számították. Ekkor egy jobbágygazdaságnak 120 pozsonyi mérő földdel kellett rendelkeznie, s négy ilyen gazdaság, tehát 480 pozsonyi mérő föld tett ki egy portát. Figyelembe vettek azonban több olyan tényezőt (katonai beszállásolás, rét- és legelőhiány stb.), amelyeknek leszámítása miatt négynél több jobbágy gazdaság tett csak ki egy portát.

229 Az összeírás sikertelenségét már az előkészítése során beérkezett, fentebb említett megyei hozzászólások jelezték. Az alapfogalmak más és más értelmezésén kívül a végrehajtás is eltérő módszerekkel ment végbe. Amint ugyancsak ismeretes, ezt az összeírást adókivetés és felosztás céljából nem is használták. Az 1696/1697. katonai évre és a továbbiakban is megmaradtak a túlhaladottnak tartott 1647. évi összeírás elvi alapján. 1697-ben pedig azonnal hozzáfogtak egy újabb országos összeírás készítéséhez, amely azonban csak terv maradt. Július 6-án a Pozsonyban összegyűlt rendek 9 pontos sérelmi iratot is eljuttattak a királyhoz, Zichy István győri vicegenerális és Maholányi János személynök útján.

230 Az október 18-án újból megnyíló gyűlésnek az adó felosztását is el kellett végeznie, azonban egészen november közepéig folyt az alku az adó összegéről és a porciók számáról. A tervezett 4 millióról az udvarnak ebben az évben le kellett mondania. A rendek október elején terjesztették fel kívánságaikat az adózással kapcsolatban, amelyek között a pénzadó összegét és a porciók számát is körülírták. Az összegre nézve az volt a kívánságuk, hogy inkább kevesebb legyen 2 milliónál, de ennél több semmi esetre sem, porcióban pedig 40-50 ezret láttak elfogadhatónak.

231 Zichy István szeptember folyamán Bécsben várta a helyzet kialakulását, s szeptember 23-án közölte a nádorral, hogy számottevő engedmény nem várható.

232 Maholányi személynök a nádor Bécsbe menetelétől várt volna eredményt, s utalt arra, hogy Horvátország és Erdély Magyarországnál jobban meg tudja védeni érdekeit.

233 Ezután több iratváltás következett az udvar és a rendek között, akik október 26-án a 2 millión felüli összegnek és 15 ezer porciónak elengedését kérve Zichy Istvánt és Bercsényi Miklóst küldték fel Bécsbe.

234 A király az ez évben hozzájuttatott rendi sérelmekre és az 1696/1697. katonai évben fizetendő adó összegére nézve 1696. november 15-én adta meg végső válaszát.

235 A pénzadó összegét 150 ezer forint elengedése után 2,15 millió forintban állapította 11 Iványi Emma 161