Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádor szerepe az ország honvédelmében

Ádám, majd de Souches táborszernagy császári hadvezér után.

12 1669-ben megszerezte a csobánci várat, a hozzá tartozó uradalommal együtt;

13 május 2-án a király kinevezte csobánci főkapitánynak is.

14 A következő évben, 1670. szeptember 2-án történt sógorának — Anna Júlia férjének —, Nádasdy Ferenc országbírónak letartóztatása. Esterházy Pál a jelek szerint távol maradt a mozgalomtól,

15 s később mint bányavidéki főkapitány végrehajtotta a kapott parancsokat a felvidéki felkelők ellen indított hadjáratban. A fővezér, Spork János 1670 tavaszán még nem tartott igényt közreműködésére, mert általában nem bízott a magyarokban.

16 Ősszel azonban, amikor sor került a dunáninneni terület átfésülésére, Esterházyt két protestáns úr, Petrőczy és Ostrosith ellen küldték, s egyúttal a lipótvári parancsnok, Ryth is utasítást kapott, hogy őt támogassa.

17 Thököly István ellen Heister Godofrédet és Spankau Parist küldték.

18 Esterházy 1670. november 16-án elfoglalta a fent említett két úr várait, Kaszát és Illavát, azután Heisterrel egyesült, aki Árva várának megadására várt. Esterházy Pál különös helyzetbe került. Öccse, Ferenc november 15-én tartotta esküvőjét Thököly István leányával, Katalinnal.

19 Ugyanekkor, parancs értelmében, részt kellett vennie Árva várának elfoglalásában, majd a fiatal Thököly Imre menedékhelye, Likava vára ellen indult. Valamennyi elfoglalt várba segített bevezetni a királyi német őrséget,

20 amely később neki magának is mint főkapitánynak, majd nádornak, sok keserűséget okozott. Az udvar viszont ebben a kérdésben hajthatatlan volt. Felhasználva a főúri összeesküvés adta lehetőséget, mindent elkövettek, hogy végre megvethessék lábukat a mindig sok gondot jelentő országrészben.

21 Esterházy Pál magatartásával kapcsolatban egész életpályája során figyelembe kell vennünk azt a döntő tényt, hogy a család hagyományai s egyéni meggyőződése egyaránt a török végleges kiűzésére sarkallta, s a török szövetségnek, de még csak a vele való kompromisszumnak gondolata is távol állt tőle. Ebben nem változott kora ifjúságától haláláig. Politikájának, a Habsburg-ház iránti — s mint eddig is láttuk, elsősorban rendi öntudata miatt sokszor keserűségbe fúló — hűségének egyik legfőbb magyarázata a török iránti engesztelhetetlenség. Ugyanígy szemben állt a protestantizmussal is. Azok a felvidéki urak, akik ellen a hadjárat folyt, szinte kivétel nélkül a magyarországi protestantizmus vezető rétegéhez tartoztak. * Esterházy nádornak az ország honvédelmében való szerepét jobban megértjük, ha előbb megvizsgáljuk már említett pápai főkapitányi és bányavidéki főkapitányi jogkörét. A pápai főkapitánysággal kapcsolatban három királyi utasítás is található a családi levéltárban, Esterházy Istváné, Lászlóé és Pálé. A három szöveg csaknem szó szerint azonos, a későbbieket a korábbiakról másolták, apró változtatásokkal. Annak tudatában, hogy a tisztségviselőknek adott utasítást mindig össze kell vetnünk a valósággal,

22 egyet azonnal leszögezhetünk, azt ti., hogy a kapitányi, főkapitányi utasításoknak a haditanács irányító szerepével kapcsolatos részét mindig szigorúan végrehajtották, az osztrák beavatkozás a valóságban nem keve-