Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori adomány

adományt ad. Előfordult, hogy az érdemeket valóban fel is sorolták, legtöbbször azonban csak az e helyen szokásos formulát használták. Bekerült az adomány levél­be a megadományozott személy feleségének és gyermekeinek neve is. Ezután következett magának az adománynak hosszabb-rövidebb, pontos leírása s annak feltüntetése, hogy a 32 jobbágytelek értéket nem haladja meg. Ennek befejezésével közölték az előző birtokos nevét és a koronára háramlás okát, hűtlenség esetén a történtekre és a részt vevő személyekre is kiterjedő adatokkal. A nádor az ado­mánybirtokban levő királyi fogót (ius regium) adományozta oda, minden tartozé­kával, az oklevél címzettjének és mindkét ágon levő örököseinek, mégpedig a nádori és helytartói jogkörére egyaránt hivatkozva, mindörökre, 44 de a szokásos fenntartással (salvo iure alieno). Azt is belefoglalta az oklevélbe, hogy az ado­mányról a király privilégiumlevelet fog kiállítani, ha e célból bemutatják neki. A letisztázott oklevélre került a nádornak és a nádori titkárnak (egyúttal a kancellária vezetőjének) saját kezű aláírása, a nádoré közvetlenül a szöveg alá bal oldalon, a titkáré pedig néhány sornyi távolsággal lejjebb, jobb oldalon. A két aláírás közé tették, a szöveg alá, középre a nádor 6 cm átmérőjű, vörös viaszból készült, rányomott, rombusz alakú papírral leragasztott körpecsétjét. Ezt a pecsé­tet a király a nádor helytartói pecsétjének nevezte, 45 maga a nádor pedig titkos és hiteles, vagy nádori és hiteles, ül. nádori titkos pecsétnek. Nem használták a helytartói pecsét kifejezést a hiteles helyek sem. Nem is volt külön helytartói és külön nádori pecsét, ugyanarról a nagybírói gyakorlatban is használt s a nádori ítélőmesternek is kiadott nádori pecsétről volt szó mindkét elnevezés esetében. A nádori adománylevél szövege Esterházy Pál idejében állandó jellegű, az eltéré­sek a lényeget sohasem érintik; legfeljebb rokon értelmű szavak abban az esetben, ha egy szó mással is felcserélhető, vagy másfajta mondatszerkesztés olyan részben, ahol arra lehetőség volt. De van a szövegnek egy állandóan használt formulás­könyvre visszavezethető, mindig azonos, meg nem változtatható része, amely a korábbi és a későbbi nádorok adományleveleiben is ugyanaz volt, illetve ugyanaz maradt. Ebből a részből semmi sem maradhatott el az oklevél érvényességének kockázata nélkül. A nádori adomány lehetett 32 jobbágytelken aluli új adomány (nova donatio) is. Erre sok példa található Esterházy Pál gyakorlatában. Szövegének felépítése azo­nos az előbb ismertetett adománylevélével. Az eltérés a 32 jobbágytelekről és a királyi jog adományozásáról szóló részeket összekötő szövegben van, amely ki­mondja, hogy az adományban részesülő személy ősei az illető birtokot régóta békében birtokolták és használták, s jelenleg is birtokában vannak, de a rá vonat­kozó oklevelek elvesztek vagy elpusztultak. 40 Ha az oklevelek egy része megma­radt, ezeket az új adomány elnyerése érdekében a nádori hivatalban bemutatták. 47 A letisztázott, aláírt, megpecsételt okleveleket a szokásos illetékek lefizetése 48 ellenében kiadták a félnek. A donációs könyvbe való bemásolása korábban, a fogalmazvány elkészítése után történt, bár késés, lemaradás előfordult. 49 Általában az adománylevél kiállításának napjáról keltezték a birtok fekvése szerint illetékes hiteles helynek szóló nádori parancslevelet, amely elrendeli a

Next

/
Oldalképek
Tartalom