Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Tolvay Gábor nádori ítélőmester, alnádor
27-én maga Tolvay Gábor fordult Klobusiczkyhoz, a maga részéről is értesítette nádori ítélőmesteri kinevezéséről. 20 1 702. május 26-i levele szerint rokonát és jurátusát, Rázgha Lászlót küldte Klobusiczkyhoz az iratokét és a pecsétért, kérve, hogy nyugta ellenében adja ki neki, Rázgha pedig az alnádornak fogja átadni, s Tolvay Gábor onnan kapja meg. 21 A Rákóczi-szabadságharcban Tolvay Gábor is részt vett a nádor oldalán abban a közvetítő munkában, amely az angol és holland mediatorok segítségével a felkelés mielőbbi befejezésére irányult. A császári titkos tanács 1704. január 31-i jegyzőkönyve szerint a nádor a további tárgyalásokat a Bercsényi táborát már megjárt Jeszenszky István nádori titkárra és Tolvay Gáborra óhajtotta bízni. 22 1704. április 7-én a magyar kancellária kérdést intézett Nádasdy Tamáshoz és Tolvay Gáborhoz, hogy milyen hatást értek el a királynak az amnesztiával kapcsolatban szétküldött pátensei. 23 Kettőjük szerepét említi 1704. április 9-én Stepney angol ügyvivő is, mint akikkel Esterházy nádor saját — az ügyvivő megállapítása szerint a tárgyalások sikerét eleve kockáztató — körleveleit is elküldte. 24 1704 májusában Tolvay Gábor Heister Siegbert fővezér seregével együtt indult útnak megbízatása teljesítése érdekében Pozsonyból. Miközben a felkelőket igyekezett a király hűségére téríteni, Szerednél fogságba esett. 25 Munkács várában 1705-ben egy császári tábornokkal együtt „merényletet" tervezett — bizonyára szökni próbált —, ami nem sikerült. 26 Rákóczi Ferencnek Szirmay István közbenjáró levelére írt válasza szerint Tolvayt nem katonai, hanem politikai fogolynak tekintették, s így nem láttak rá módot, hogy a fegyverszüneti tárgyalások során megállapított feltételek szerint szabadon bocsáthassák, illetve kicserélhessék. 27 Felesége Stepneyhez fordult segítségért, s ugyanakkor kérését maga a nádor is támogatta Stepneyhez intézett saját levelével. 28 A Tolvay család értékes holmiját a nádor fraknói várába menekítették. 29 Tolvay Gábort végül is hosszas előkészületek, diplomáciai tárgyalások után 1708 végén a császári fogságba esett Görgey Jánosért és Györgyért kicserélték. 30 Még folyt az alku a fogolycseréről, amikor a trencséni csata hatása alatt a felkelők béketárgyalásokat kezdtek, és Tolvay Gábort kérték fel közvetítésre. Alkalma volt ismét ugyanazt a tevékenységet folytatni, melynek során 1704-ben fogságba került. Közvetlenül Bercsényi irányította. A feltételeket 1708. december elején, a sárospataki országgyűlésen állították össze, s ezekkel küldték Bécsbe Tolvayt, ahonnan viszont az udvar küldte őt a Dunántúl vitás helyzetének megtárgyalására Esterházy Antal kuruc tábornokhoz. 31 Az egyezkedés nem sikerült, s ez a béketárgyalás is, csakúgy, mint a korábbiak, hamarosan félbeszakadt. 1709. május 2-án Tolvay Gábor bárói címet kapott az udvarnak és a nádornak tett szolgálataiért. 32 ítélőmesteri tevékenységet nem folytatott, minthogy már évek óta Meskó Ádám volt a nádori ítélőmester, sőt a nádor 1709 októberében — amikor Tolvay hazatérése már várható volt — bizonyságlevelet állított ki Szirmay István részére, amellyel visszahelyezte őt 1701-ben elvesztett tisztségébe. 33 Tolvay azonban a nádor mellett jelentős szerepet kapott a közéletben. Bárói diplomája is kiemeli, hogy korábban is, ügyvédi és ítélőmesteri tevékenysége mellett, az országgyűlésen és különféle országos bizottságokban fontos munkát végzett.
