Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Tolvay Gábor nádori ítélőmester, alnádor
Az 1697 végén alakult három (pozsonyi, budai, kassai) bizottság a Rákócziszabadságharc idején felbomlott. 1708-tól kezdve, amikor már a hadiesemények alakulása lehetővé tette, a rendek megkísérelték ennek a szervezetnek bizonyos mértékű visszaállítását. A nádor és környezete által tervezett központi szerv ( curia regia) 34 felállítása azonban nem sikerült. Tolvay Gábor kelet nélküli, de tartalma szerint 1709 folyamán sógorához, Skarbala András alnádorhoz írt levelével együtt tervezetet is küldött arra vonatkozólag, hogyan lehetne az udvarnak is megfelelő — lényegében a megszűnt három bizottság feladatkörét ellátó — intézményt szervezni. Óva intette Skarbalát s rajta keresztül a nádort, nehogy a curia regiát erőltessék, amit nemcsak az udvar ellenez, hanem az országgyűlés is jónak látta megvalósítását későbbre halasztani; ha „azon tetszés ellen őhercegsége valamit kezdene, soha bizony idegen vélekedéstül magát meg nem menthetné s mi is okoztatnánk érette, mert lehetetlen, hogy az ki ne tudódnék". 35 Az 1709 végén megalakult két „deputatio" volt hivatva a régebbi kerületi bizottságokat pótolni. Ezek egyikében, amelynek a nádor volt az elnöke, Tolvay Gábor is ülnöki tisztet kapott, bár nevét az első névsor-összeállításból tévedésből kifelejtették. 36 1712. október 13-án — amikor Skarbala alnádor feltehetőleg már nem élt — egy magyar kancelláriai leirat Tolvay Gábort két ízben is alnádorként említi. 37 Jogi szakértelmét a nádor halála után is igénybe vették. III. Károly uralkodásának elején részt vett a törvények és az igazságszolgáltatás megreformálása érdekében összehívott bizottság (Systematica Commissio) munkájában mint annak rendes tagja. 38 A bizottságban a király akaratát képviselte, a reform érdekében lépett fel az attól húzódozó többséggel szemben. 39 JEGYZETEK 1 A rá vonatkozó levéltári forrásokból kell adatokat merítenünk, mivel a genealógiai irodalom jórészt pontatlan. Nagy Iván: i. m. II. k. 235-236; és Turul, 1905, 36-38; 1906, 183-184. Papp László: i. m. 318. csak néhány sorban említi, tévesen úgy, hogy ő volt az egyetlen báró a nádor ítélőmesterei között. Holott bárói diplomáját ítélőmestersége után kapta, 1. alább. — Vö.: Szirmay Istvánról szóló részben a 46. jegyzettel. 2 1699-ben Szörényi Ferenc és Jezerniczky Sándor pereskedett vele a köpösdi birtok miatt. MOL N 8 Lad. 52. F. !. No. 51. — A per folytatását 1.: 1696. évben. R 224-ből kiemelt Illésházy-iratok. 3 MOL N 8 Lad. 47. Prot. 5. 541-543. 4 Kelet nélk. Uo. Lad. 54. F. 4. No. 71. 5 Uo. Lad. 47. Prot. 5. 515-516. 6 Jeszenszky Miklós és István titkárok (1. a róluk szóló részt) II. sz. leszármazási tábláján szerepel, azonkívül apósának, Jeszenszky Miklósnak 1700. évi, uo. említett végrendeletében, mely szerint két leányát a vagyonból már korábban kielégítette, s így meglevő birtokait István fiára (a nádori titkárra) hagyja. 7 1709. okt. 15. MOL P 323 IX. Fiók, A. 9. sz. 8 L. többek között az 1709. máj. 2. bárói diplomát. MOL A 57 28. k. 148-155, feleségének, gyermekeinek nevével. 9 Jeszenszky István titkár levele a nádorhoz: javasolja Tolvay Gábor zászlótartónak hadnaggyá való előléptetését.
