Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

Az ország közigazgatási felosztása. A nádor területi illetékessége

AZ ORSZÁG KÖZIGAZGATÁSI FELOSZTÁSA. A NÁDOR TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE Esterházy Pál nádorsága alatt Magyarország és a török hódoltsági terület határa döntő módon megváltozott. Nádorrá választásakor, 1681-ben még a vasvári béke (1664) alkalmával megállapított határ állt fenn, melynek értelmében Várad, Érsekújvár és Zerinvár, környékével együtt, a még a zsitvatoroki békében meghatározott s azóta csak kisebb mértékben módosult török hódoltsági területhez került. Az 1683-ban megindult visszafoglaló háború eredményeit rögzítette az 1699-ben kötött karlócai béke, olyan módon, hogy a törökök Magyarország területéből csak Temesvárt és a Maros-Tisza között birtokolt területeket tartották meg.

1 1690-ben Erdély is kapcsolatba került Magyarországgal, azonban visszacsatolása csak 1848-ban következett be. Esterházy Pál nádorsága idején a Részek hovatartozásának sorsa vita tárgya volt, de csak 1733-ban dőlt el, amikor is a Részekkel (Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd megye, valamint Kővár-vidék) együtt Erdélyhez csatolt Máramaros megye visszakerült Magyarországhoz, de maguk a Részek továbbra is Erdélynél maradtak.

2 Nádorrá választásakor az egész régi Magyarország területe az alábbi fő részekből állt: I. A királyi Magyarország (III. nélkül) II. Erdély III. A régi Horvát—Szlavónországból megmaradt rész IV. A török hódoltsági terület I. A királyi Magyarország (Horvát—Szlavónország maradványa nélkül) két fő részre oszlott: Alsó-Magyarországra (Hungária Inferior) és Felső-Magyarországra (Hungária Superior, Partes regni Hungáriáé Superiores).

3 Alsó-Magyarország további két részből állt: a) a mai Dunántúlból (Partes TransDanubianae), és b) a dunáninneni részekből (Partes CisDanubianae), amely azonos volt az északnyugati országhatár, a Kárpátok, Szepes, Gömör, Heves megye, a Tisza és a Duna által határolt területtel. Azonnal megjegyezzük, hogy a kortársak, s így az általuk termelt források nem mindig használták pontosan a két résznek ezt a törvényekben is így szereplő, hivatalos elnevezését.

4 Esterházy Pál nádor és mások is Dunán inneni területnek (Cis Danubinum) igen sokszor a mai Dunántúlt nevezték, Dunán túlinak (

Trans Danubinum) pedig a Dunán innenit azért, mert saját lakóhelyükből (Sopron, Mosón stb. megye) indultak ki. A tör-