Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A hivatal és a kancellária. A nádori levéltár

Miklós). Koronázások alkalmával többen megkapták az aranysarkantyús vitézi címet (az alnádorok, Orbán Pál, Benyovszky Mátyás főtitkár és Jeszenszky István titkár), sőt királyi tanácsosok is voltak köztük (az alnádorok; Szirmay és Meskó ítélőmesterek). Társadalmilag tehát megfeleltek, olykor fölötte is álltak a megyék jómódú, hangadó középbirtokos vezetőrétegének, amelynek tagjait a források „potior"-oknak nevezik. Ez szükséges volt, enélkül nem lett volna tekintélyük. A hivatalnokok közül részben a nádor életében, de többen halála után királyi szolgálatban folytatták működésüket. Kevés adat áll rendelkezésre fizetésükről. A legmagasabb fizetést bizonyára az alnádor kapta. Ez évi 500 forint volt. A többiek készpénzfizetésére nincs adat. A titkárok, kancelláriai alkalmazottak a pénzen kívül természetbeni ellátásban is részesültek. Valamennyien többször kaptak, a fennálló törvényes tilalom ellenére is, nádori adományt, olykor, beírás formájában, magánadományt; azonkívül volt más jövedelmük, napidíjuk fentebb ismertetett egyéb tisztségükből is. A felektől pedig ők is, a nádor is kaptak ajándékot, bár ez nem volt kívánatos és megengedett.

49 Nehézséget jelentett számomra az is, hogy a nádori hivatal szervezetére, munkájára, belső életére vonatkozó házi utasítást sem találtam. A nádornak a munkával és hivatalnokaival kapcsolatos elveit s a kialakult szokásokat szinte mondatonként lehetett csak összegyűjteni különféle, egyéb célból készült iratokból. A szakszerűség elvének érvényesülése igazolható. A modern központi hivatalok másik fontos elve, a kollegialitás

50 azonban hiányzott. A nádor meghallgatta hivatalnokai véleményét, tanácsát, sőt el is várta. A döntés azonban nem tanácskozást követő szavazás útján történt, ennek semmi nyoma sincs. Az igazságszolgáltatás bizonyos területein az alnádor és az ítélőmesterek önálló ítéleteket is hozhattak (utóbbiak eljárásbeli önkényessége miatt sok panasz is volt). De sem itt, sem a nádori hatáskör egyéb ágaiban nem jöhetett létre fontosabb döntés a nádor engedélye, hozzájárulása nélkül. S ha olykor rájuk is bízta a döntést, a felelősséget ő viselte. Nem volt abban a helyzetben, mint pl. az újjászervezett magyar kancellária, hogy bonyolult ügyekben a királyi titkos tanács

51 elé terjeszthette volna aggályait, s ilyen megoldásba nem is ment volna bele. Kész döntéseire azonban a kancellárián keresztül megkapta az észrevételeket. Az 1690-ben újjászervezett kancelláriát a király az ország vezető közhivatalának nevezte.

52 A többi hivatal is érdeklődéssel fordult felé s utasítása, munkarendje bizonyára hatással is volt rájuk.

53 JEGYZETEK 1 A királyi hivatalokban is ez volt a gyakornokok neve. Ugyanez a megjelölés a vármegyénél a felelős állású jegyzőt jelentette, akit országgyűlési követnek is kiküldtek. 2 Papp László: i. m. 310-344. A Regnicolaris levéltárban levő nádori iratokat használta forrásként (Archívum palatinale principis Pauli Esterházy; mai törzsszáma MOL N 8.) Az anyagnak a családi