Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
Zichy eljárt a rá bízott ügyben, február 28-án a kancellária elé terjesztette a bányavárosok kérését, amely viszont a nádorral kívánt válaszadás előtt tanácskozni az ügyben. 284 — Gyűlést tartott március elején Nádasdy Ferenc is Sopronban a dunántúli megyék és a szász katonaság közötti elszámolás elkészítése érdekében. Március 8-án Sopron megye jelentette, hogy a katonaság túlzott követelései miatt nem jött létre megegyezés. A távollevők porcióit napi 9-10 krajcárban akarták megfizettetni, s mind a közlegények, mind a tisztek élelmezési igényei is jóval felülmúlják az előírást. Mindezek alapján arra az elég messzemenő következtetésre jutottak, hogy a fennálló repartíciót és a katonaság elhelyezésének módját nem fogadhatják el. 285 A kancellária amúgy is neheztelt Nádasdy Ferencre, aki tiltakozott a királyi aláírás és pecsét nélkül küldött kancelláriai leiratok ellen. 286 Március 6-án tudatta a nádorral a bécsi kamara elégedetlenségét. Már eltelt az első négy téli hónap (november-február), amely idő alatt ki kellett volna fizetni a 2,15 millió forint pénzadó kétharmad részét, de a Sopronban, Besztercebányán és Tokajban tartózkodó királyi hadipénztárosokhoz eddig semmiféle befizetés nem érkezett. Ugyanebben az ügyben felszólítást küldött a kancellária mindhárom országos biztosnak is. 287 A nádor március 28-án utasította Zichy Ádámot, hogy mielőbb szedesse be a hadipénztárnak járó összeget, és adja is át, egyébként pedig működjön együtt a főhadbiztossággal, de ugyanennek a levélnek első soraiban ő maga háborog a sérelem miatt, amely a király részéről őt és az országot érte. 288 Eredmény ezek után sem mutatkozott, így június 6-án királyi parancs ment a három országos biztoshoz, akik még mindig nem szedték be az adót, és katonai végrehajtást sem alkalmaztak. 289 A haditanács azzal is megvádolta őket, hogy a rendi kerületi pénztárosoknak 290 megtiltották a beszedett összegek továbbadását. 291 Nádasdy Ferenc még június 8-án meglepődve válaszolt a kancelláriának, mivel tudomása szerint a megyék még többet is fizettek, mint amennyivel tartoztak, ő pedig a katonasággal mindig jó egyetértésre törekedett. 292 Feltehető, hogy ezután engedelmeskedtek a parancsnak, és átadták az addig beszedett pénzt, minthogy az év végén már csak kisebb hátralékokat kértek tőlük. 293 Megbízatásuk az év közepe táján járt le, akkor, amikor a téli beszállásolási időszak végetért. Az év végén pedig már megalakult a biztosok feladatkörét átvevő pozsonyi, budai és kassai bizottság. Működésüket értékelve meg kell állapítanunk, hogy mindhárom nagybirtokos arisztokrata a rendiség elveit és törekvéseit képviselte, s ebben egyetértett velük a nádor és az ország is. 294 1697 végétől kezdve három rendi bizottság, a pozsonyi, a budai és a kassai bizottság vette át a három országos biztos feladatkörét szervezettebb keretben, bécsi ellenőrzés alatt. A bizottságokban helyet kaptak a kamarák és a főhadbiztosság képviselői is. Az 1697. évre csupán megalakulásuk esett. Elsőnek a pozsonyi bizottság alakult meg, országos szintű, Magyarországon és Bécsben folytatott tanácskozások és előkészítő munka után. A szűkebb körű előkészítő bizottság, az ún. pozsonyi commissio a nádor felterjesztése, majd az erre adott királyi engedély alapján 1697. május 13-án kezdte meg működését. Ennek az előkészítő bizottságnak tagjai az elnöklő nádoron és Kollonics Lipót esztergomi érseken kívül Erdődy
