Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
fakadt ki Zichy Ádámhoz március 28-án írt levelében — mellékletben megküldte neki a királyi levél másolatát is —, hogy „immár nyomorúságink felől nem is lészen szabad panaszkodnunk". 270 Még a királyi válasz vétele előtt, március 20-án azt írta ugyancsak Zichy Ádámnak, hogy ő hiába vív ki bármit is Bécsben a porciók ügyében, amint hazajön, a német tisztek, távollétében, azt figyelmen kívül hagyják. 271 Magáévé tette a nádor és a rendek álláspontját a magyar kancellária is, s ebben az értelemben válaszolt a másfél forintos emelés ügyében az osztrák kancelláriának: a parancs kiment a három országos biztoshoz és a megyékhez, de jönni fognak a tiltakozások. Igaz ugyan, hogy a katona a regulamentumban előírt élelmet (egy font marhahúst és két font kenyeret) nem tudja az ország bármely részén havi két és fél forintért megszerezni, de azért vannak megyék, ahol ez lehetséges. Ott van a hiba, hogy a katonák nem érik be ennyivel, többet követelnek, s eddig is legalább havi négy forintot költöttek rájuk az adózók — amit most még másfél forinttal felemelnek. 272 A nádor április 28-án ugyancsak felírt a királyhoz ez ügyben, s kifejtette, hogy amióta Magyarországon porció van, még sohsem kellett közlegénynek azért havi négy forintot téríteni. 273 A megyék viszont, amikor megkapták az ezzel kapcsolatos királyi parancsot, a nádor előtt tiltakoztak. 274 Ilyen viták közepette kezdte meg munkáját a december végén kinevezett három országos biztos. Közülük Pálffy Miklós hamarosan lemondott, helyette január 14-én Zichy Ádámot, Mosón megye főispánját nevezték ki. 275 Ő a Dunán inneni országrészben működött, Nádasdy Ferenc a Dunántúlon, Bercsényi Miklós pedig Felső-Magyarországon. Januárban fogtak a berendezkedés, szervezés munkájához. Hármuk" közül egyedül Zichy Ádám tartotta székhelyét ott, ahol az uralkodó 1696-ban előírta (Besztercebányán). Nádasdy Ferenc a javasolt Komárom vagy Győr helyett Sopront választotta, s a nádorhoz Pestről írt, fentebb ismertetett november 6-i leveléből kitűnik, hogy ez a nádor kívánsága volt. Minden országrészbe egy tábornokot is vezényeltek a katonasággal való együttműködés ellenőrzésére. Nádasdy már tudta, az ő kerületébe Heister kerül, Felső-Magyarországra Corbelli, a közbül eső részbe Herberstein. Kérte a nádort, vegye rá Heistert, hogy ő is Sopronba tegye székhelyét, mivel ez a megyék által könnyen elérhető, és az udvarhoz is közel van. 276 A Bercsényi székhelye körüli vita az irodalomból ismeretes (a kijelölt Tokaj helyett Eperjes). 277 A kancellária egyetértett vele, mivel a terület romos, szűk és árvizek idején nehezen hozzáférhető volt. 278 A három biztos felettes hatósága a magyar kancellária volt, ez közvetítette hozzájuk legfőképpen a haditanács és a főhadbiztosság kívánságait. 279 Másrészt a nádortól is kaptak parancsot, utasítást és sugalmazást. Január 9-én a kancellária elrendelte, hogy a három biztos a kerületében készítse el a katonasággal az elszámolást (computus). 280 Január 13-án a nádor felkérte Zichy Ádámot, hogy a Hont és Zólyom megyében levő bányavárosok részére igyekezzék adómérséklést kivívni. 281 Január 17-én a kancellária is utasította, hogy a királyhoz panasszal forduló öt bányaváros ügyét vizsgálja meg. 282 Január 22-én Zichy Ádám kerületének megyéit, városait a katonasággal való egyezkedés céljából február 4-re Besztercebányára hívta gyűlésre, ahol a kerület tábornoka, Herberstein is megjelent. 283
