Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
összehívását, az új katonai év adójának felosztása céljából, már augusztusban, szeptemberben szorgalmazták, s általában októberben ülésezett Bécsben vagy Pozsonyban. A köztudatba a konkurzus néven került bele, amely főnév a „concurrere" igéből származik. Az ige jelentése ebben az esetben: valamely feladat elvégzésében közösen részt venni, terhek, elsősorban adóterhek szolgáltatására közösen vállalkozni. 249 Az 1696. évi pozsonyi konkurzus abból a szempontból is magára vonta az udvar figyelmét, hogy ennek az intézménynek további működése milyen szabályozásra szorul. A kérdésre a nádor október 26-i felterjesztése világított rá. Ezen a napon a konkurzusról újból Bécsbe küldték, gravamenekkel, Zichy Istvánt és Bercsényi Miklóst, azonkívül egyelőre 2 millió forint adóösszegnek szétosztásával foglalkoztak, bár tudták, hogy ennél többet követelnek tőlük. Ennek a munkának végzése közben érkezett meg a gyűlésre a fiatal Batthyány Ádám horvát bán, akit a nádor az őt megillető helyen, közvetlenül tőle balra ültetett le. A kalocsai érsek, Széchényi Pál ezt úgy fogta fel, hogy őt a bán megelőzi. Kijelentette, hogy távol marad az ülésektől, holott a bán megérkezése előtt nem tiltakozott az asztalnál 250 jobb oldalon levő helye ellen. Ekkor azonban azzal érvelt, hogy az országgyűlésen a kalocsai érsek közvetlenül a nádor mellett ül, megelőzve a világi főurakat, s ugyanez a helyzet a rendkívüli törvényszékeken is. Batthyány Ádám válaszolt erre, s válaszában, önkéntelenül vagy tudatosan, minősítette is a konkurzust mint rendi gyűlést. Kijelentette, hogy az országgyűlésen, a törvényszékeken is elsőbbséget adna a kalocsai érseknek, de mivel itt csak tanácskozás folyik s nem országgyűlés, sem törvényszék, 251 ezért ő mint a király belső tanácsosa magának igényelheti az előbbre való helyet. Ha ilyen minőségében hátrább vonul, az az egész minisztérium tekintélyére sértő. 252 A nádor elismerte, hogy valóban csak tanácskozás folyik, ahol a jelenlevő két püspök az asztalnál a világi urak közé vegyülve ül, s nem abban a rendben, mint az országgyűlésen. Kérte azonban a király határozatát, annak ellenére, hogy a bán elutazik. 253 A király november 10-én válaszolt. Nemtetszését fejezte ki, mivel azt óhajtja, hogy a hasonló jellegű gyűléseken 254 a résztvevők között egyetértés és egység uralkodjék; az ilyen nézeteltéréseknek a közjó vallja kárát. Helytelenítette azt is, hogy nem volt jelen Kollonics Lipót esztergomi érsek, akinek mint az ország prímásának illett volna ott lennie. 255 A király további szavai azt tanúsítják, hogy a konkurzust, vagy amint nevezte, congressust országgyűlési jelleggel felruházott intézménynek tartja. Elrendelte ugyanis, hogy ezentúl hasonló esetek elkerülése céljából az olyan fontos és jelentős közügynek megtárgyalása, amilyen a téli szállások ügye is, többé ne magánházakban történjék, hanem a karok és rendek gyűléseinek (congressus) tartására kijelölt helyeken. Továbbá, ahogyan országgyűlés-jellegü összejövetelekhez (congressus) illik, előzetesen mindig kérjék ki a király hozzájárulását, s ennek alapján hívják meg a gyűlésre valamennyi főurat, püspököt és főpapot, mindenekelőtt az esztergomi érseket mint az ország prímását, s ott mindegyikük kapja meg az őt megillető helyet. Kéri, hogy a nádor ehhez tartsa magát, a királyi tekintély fenntartása érdekében. 256
