Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádor szerepe az adóigazgatásban

A fentiekhez tudnunk kell, hogy 1690-től kezdve minden hasonlójellegű gyűlést „magánházban", a nádor bécsi vagy pozsonyi házában tartottak, s 1696-ig ez ellen nem merült fel észrevétel. A nádor 1696. december l-jén válaszolt a fenti parancsra.

257 Rövid történeti visszapillantásban rámutatott arra, hogy a porció és a téli szállás felosztása régebben Magyarországon nem volt, hanem csak 1683-ban kezdődött. Ehhez rögtön hozzá kell tennünk, hogy ami ellen a rendek az 1681: 12. törvénycikkben tiltakoztak (a német katonaság természetbeni ellátása), az lényegében porció volt, de távolról sem olyan mérvű, mint ami 1683 után következett. Látni fogjuk, hogy 1697-ben maguk a rendek nyilvánították elviselhetőnek az 1683 előtti adóterheket. 1683 után, folytatta a nádor, a főhadbiztosság végezte ezeknek felosztását, s csak 1691-ben engedélyezte a király, a rendek hosszas kérésére, hogy ezt a feladatot a nádor vállalja magára. Ezután felsorolta, hogy 1691-től 1696-ig melyik házában (Bécsben vagy Pozsonyban) folyt a felosztás, s ott a hadbiztosság részéről kik jelentek meg. Az esztergomi érsek, az időközben elhunyt Széchényi György minden alkalommal ott volt. 1696-ban sem történt más, mint korábban. Magyarországnak országháza

258 nincs, ahol az 1687. évi országgyűlést tartották, az nem egyéb, mint a városháza korcsmája. Egyébként, ha az esztergomi érsek, akivel közölte az ülések időpontját, ott megjelent volna, kétségkívül megfelelő helyet kapott volna. Hozzátette még, hogy a nádorsága alatt, 1685-től kezdve tartott rendkívüli és rövid törvényszékeket — 1685-ben, 1689-ben, 1694-ben és 1696-ban — ugyancsak az ő nagyszombati és pozsonyi házában tartották, s ezeken is jelen volt két alkalommal (1685-ben és 1689-ben) Széchényi György érsek. Hivatkozott 1610-ig visszamenő korábbi példákra is, amelyekkel azt bizonyította, hogy a nyolcados és rendkívüli törvényszékeket őelőtte is mindig a nádor saját házában tartották az esztergomi érsek jelenlétében. Ugyanígy volt a korábbi századokban is. Minden alkalommal a királyi helytartó — aki tiszténél fogva a nádor — elnökölt ezeken a törvényszékeken.

259 A nádor kétségkívül megütődött az ingerült hangú királyi leirat „magánházak" kitételén, s jogkörének csorbításától is tartott. Ezért hozott fel számos példát az ugyancsak nádori magánházakban lefolyt törvényszékekre, amelyek közül az utolsót, az 1696. november 3-ra kitűzött rövid törvényszéket is saját házában tartotta a régi gyakorlatnak megfelelően. Kétségtelen azonban, hogy a konkurzus fejlődésének fejlettebb, rendezettebb szakasza előtt állt, s a nádornak az új esztergomi érsekkel, Kollonics Lipóttal is meg kellett találnia az együttműködés módját. 1697-1703 1697 átmeneti év volt. Ebben az évben tették még egyszer mérlegre a magyarországi adózás valamennyi fő kérdését és az 1696. évi konkurzus munkájának eredményét. Az év végén pedig hosszas, a legmagasabb szinten folyó tanácskozások után szervezeti változás jött létre. A nádori konkurzus megmaradt, az adó felosztását a nádor irányítása alatt továbbra is a rendek végezték, azonban az adó behajtá-