Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
meg, de az eredetileg is kívánt 95 ezer porcióból nem engedett. Hozzájárult azonban ahhoz, hogy a visszacsatolt megyék közül Bihar megyét bevonhassák az országos adózásba, míg a többi visszatért megye továbbra is ezen kívül maradt vagy csekély terhet viselt. A nádor és a rendek elvégezték a pénzadó felosztását, s minden megyénél, városnál megállapították, 2l-es kulccsal, a pénzadó után járó porciók számát is. 236 Rá kell azonban mutatnunk, hogy csak az általuk elfogadott 2 millió forintot osztották fel, az ezen felül kért 150 ezer forintot nem. Pesten pedig, most már több éves szokás alapján, megtörtént a porciók szétosztása és a katonai egységek tartózkodási helyének kijelölése. A király fenti, november 15-i leiratában ennek a munkának ellenőrzésére az időközben elhunyt gr. Heitersheimb főhadbiztos helyett Liechtenstein Fülöp Erasmus herceg kamarást, egy gyalogezred ezredesét küldte ki. A mukában részt vett már a még ki nem nevezett, de kijelölt három országos biztos, Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Bercsényi Miklós is. 237 Közülük Nádasdy Ferenc november 6-án két bizalmas levélben tájékoztatta nagybátyját, a nádort az előkészítő tárgyalásokon felmerült nehézségekről. 238 November 6-án délelőtt is, délután is konferencia volt Liechtenstein hercegnél, 239 akinek átadta a nádor levelét, s kívánságára igazolta, hogy joga van részt venni a katonaság szétosztásának munkájában. A szintén jelen levő Palm tanácsosnak a 2 millióról szóló nádori repartícióval kapcsolatban az volt a véleménye, hogy néhány visszafoglalt megyében, pl. Baranyában és Tolnában, elviselhetetlenül magas az adó. Egy ott levő hadbiztos hasonló értelemben bírálta a nádori repartíciót, s kijelentette, hogy helyette másikat fognak készíteni. Nádasdy egyébként itt vette észre, hogy a nála levő repartíció hiányos, másikat kért helyette a nádortól, s kijelentette, hogy a megváltoztatott példányt nem fogja aláírni: Liechtenstein herceg „jámbor fejedelem", de a hadbiztosok féltik koncukat, s ezért csinálják a „confusiót". A kétféle repartíció táblázatainak egybevetéséből, valamint a későbbi panaszokból megállapítható, hogy ezúttal is módosultak a porciók szétosztásakor a nádor és a rendek által készített repartíció irányelvei. Ebben az évben, a rendek hosszas kérésére, kísérletképpen megvalósult Magyarországon az országos biztosi intézmény. A rendek 1696. október elején felterjesztett 21 pontja 240 közül a 7-9. pont foglalja össze a nemzeti biztosok (commissarii nationales) óhajtott hatáskörének főbb pontjait. Eszerint a jövőben ne a hadbiztosok, hanem a nemzeti biztosok szedjék be az adót, s azt a mellettük működő pénztárosok 241 az ország pénztárában 242 gyűjtsék. A katonaság által okozott károkat vonassák le az adóból. Amikor a főhadbiztosság szétosztja a katonaságot az ország területén, mindig legyenek jelen, ők készítsék el a vonuló katonaság útirányát, ők adjanak „paletát" (porcióra, szolgáltatásokra jogosító igazolványt) a katonaságnak, mely enélkül ne széledjen szét az országban. A király október 11-i válaszában engedélyt adott három főúri biztos megválasztására azzal, hogy ezeket az ország maga fizesse. „Nemzeti biztos" helyett a tartományi biztos (commissarius provinciális) kifejezést használta. Kijelölte a három biztos kerületét is, felsorolva az ezekhez tartozó megyéket és városokat, valamint a kerületek székhelyéül alkalmasnak látszó helyeket. Ezen a téren később némi módosulás történt. Elrendelte, hogy
