Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
követei is. 143 Nem sikerült. Pozsony megye november 21-i levelében megállapította, hogy ebben Caraffa föhadbiztosnak is szerepe volt. 144 A nádor december elején azzal vetett véget a panaszáradatnak, hogy a bécsi gyűlésen megállapított adóterheken változtatni nem lehet. 145 Saját megyéjében, Sopronban sem tudta korlátok közé szoríttatni a katonai kihágásokat. 146 1693-ban kiéleződött az adófelosztási vita Alsó- és Felső-Magyarország között. A nádor több porciót kívánt rájuk vetni, mint amennyit vállaltak volna. Bécsben is folyt küzdelem, mindkét országrész pártfogókat keresett. A nádor familiárisa, Korlátovics László, márciusban a kancellárián folytatott alkut az alsó-magyarországi rész érdekében. Az új főhadbiztos, Heisler ugyanis ekkor 2057 porció szétosztását kívánta tőlük, amiből a nádor 1764-et vállalt, kérve, hogy a többit FelsőMagyarország adja. A kancellár bekérte mind a főhadbiztosi, mind a nádori felosztásról szóló táblázatot, s külön konferenciát tartott az ügyben, a nádor embere pedig Heislert készült felkeresni. Bizalmasan közölte a nádorral, hogy a Bécsben tartózkodó Zichy István győri vicegenerálisra ebben a kérdésben ne számítson, mert az is a felső-magyarországi részeket támogatja: „Zichy István .. .őnagysága a Tiszántúl való földiekkel tart." 147 Ennek magyarázata az, hogy Zichy Szabolcs megye főispánja volt. 148 1693. szeptember közepétől október végéig ismét Bécsben tartották az 1693/1694. évi adófelosztó gyűlést, a nádor belvárosi házában az esztergomi érsek és más előkelőségek jelenlétében. 149 A gyűlést a királynak 1693. szeptember 3-i, a nádorhoz intézett parancsa értelmében hívták össze. 150 A nádor már szeptember első felében Bécsben volt, 151 s a hónap végén jelezték követeik útnak indítását a megyék is. 152 Ebben az évben először 2 millió forintot osztottak szét a megyék és városok között, majd ezt követően történt, a Magyarországon levő hét hadbiztosi kerület mindegyikében, az ott levő megyék és városok között a porciók szétosztása és az oda kerülő katonai egységek kijelölése. 153 Utóbbi felosztást a főhadbiztosság Budán tartózkodó megbízottai végezték a rendek néhány képviselőjének részvételével. 15 * 1690-ben, mint láttuk, a magyarországi adó felosztását kivették a főhadbiztosság kezéből, és az országot, egy, a nádor és az esztergomi érsek elnöklete alatt működő, lassan formálódó testületre bízták, amelyet később nádori konkurzusnak neveztek el. 1690-től 1693-ig a Bécsben tartott gyűléseken porciókat osztottak szét a rendek és a főhadbiztosság képviselői együttesen. 1693-ban változás történt, a főhadbiztosság újból nagy önállósághoz jutott azzal, hogy Magyarországon maga határozta meg, hogy a nádor és rendek által felosztott pénzadó alapulvételével hol és mennyi porciót szolgáltassanak az adózók. Amint látni fogjuk, a pénzadó nem mindig fedezte a kívánt porciók számát. Ebben az évben Bécsben néhány konferenciát is tartottak a nádor és több főúr jelenlétében, s ott újból szabályozták a magyarországi téli szállások szervezésének módját. 155 Meghallgatták az ezzel kapcsolatos sérelmeket, s amit lehetett, orvosoltak, majd meghatározták, hogy a téli
