Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
A nádor szerepe az adóigazgatásban
Az 1687. évi országgyűlés törvénycikkei között egy sincs, amely az adózás terén évek óta folyó elkeseredett küzdelemre megoldást keresne vagy akár csak utalna is. 67 Az 1687: 12. törvénycikk csak azt mondja ki, hogy a véghelyeken zsoldért szolgáló nemesek vegyenek részt, bizonyos arányok szerint, a megyei adók és taxák fizetésében. Az országgyűlésen tett nagyjelentőségű engedmények fejében a rendek és az ország a királytól adómentességet ugyan nem, de adóenyhítést feltétlenül várt, annál is inkább, mert ezt a király meg is ígérte. 1688. március 24-i felterjesztésében a nádor emlékeztette ígéretére, s újból kérte az adó lejjebb szállítását, hivatkozva a megyék panaszaiból vett számadatokra. A porciók száma ekkor 50 ezer körül mozgott, és a hetedik hónapra, májusra is kérték, azonkívül sok helyen a kétszeresét is megfizettették annak, ami jár. 68 Az Einrichtungswerk készítése idején, 1688. április 3-án felterjesztett nádori vélemény szerint a háború után az országhatár védelmére előreláthatólag 24 ezer végvári katonára lesz szükség, akiknek eltartásához az ország 30 ezer porcióval hajlandó hozzájárulni. 69 1 688 szeptemberében az ún. „Magyar Einrichtungswerk"-et készítő pozsonyi rendi bizottság tanácskozásairól a nádor azt jelentette Bécsbe, hogy az elkeseredett hangulatra való tekintettel, minthogy nem teljesültek az országgyűlési ígéretek, legfeljebb 15 ezer porció vethető ki a következő évre. 70 A megyei és városi követeket nem is engedte meghívni a szeptember 13-án kezdődő elvi jellegű tanácskozásra, hanem csak annak befejezése, szeptember 22-e után jelenhettek meg, hogy az 1688/1689. év adójának kérdését megtárgyalhassák. 71 Kívánságukra a nádor Bécsben próbálta meg a várható porciómennyiség csökkentését. 72 Október 13-án konferencia volt a bécsi udvari kamara elnökénél, Rosenberg grófnál, ahol felosztást (subdivisiót) is próbáltak készíteni, s a nádor Széchényi György esztergomi érsekkel együtt úgy távozott, hogy a porciók számát elfogadni nem tudták. A nádor kérte, legyen még egy konferencia, ahol többen vesznek részt, s ott állapítsák meg az adó mennyiségét. 73 1688. október 31-én nevezte ki a király az elhunyt Rabattá utódjául főhadbiztossá Caraffa Antalt. Munkájának támogatására hét pontba foglalt utasítást küldött a megyékhez, összefoglalva az adózással kapcsolatos alapelveket, egyrészt a paraszttelken, továbbá a szabad királyi városokban telken élő nemesek, másrészt a portákon kívüli jövedelmek (állatok, szőlők, szántóföldek s az ezekből származó haszon) adó alá fogásáról. 74 Az 1687/1688. évi országgyűlés mégis fordulatot hozott legalábbis az adóigazgatás terén, mert ezután került sor a főhadbiztosság szinte kizárólagos intézkedési szabadságának korlátozására. Megkezdődött az ország új berendezésére vonatkozó tervezetek készítése, amelyek közül a legjelentősebb a Kollonics Lipót nevéhez kapcsolt Einrichtugswerk. Ehhez többek között a nádor és a magyar rendek is hozzászóltak. Meg kell állapítanunk, hogy nem az adóügyi kérdés volt az, amelyben az Einrichtungswerk készítői és a rendek a legtávolabb álltak egymástól, sőt a rendi felterjesztések, panasziratok fontos kívánalmai megtalálhatók az 1689. november 15-én felterjesztett műben.
