Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

2. Kommunális igazgatás

Ebben az időben már érvényben volt a „királyi építőkormány" által kimunkált rendszabás, amelyet a tervezők, „a költségek nagyobb megkímélése és a csinosság érdekében" kötelesek voltak figyelembe venni. Felsőbb engedelem nélkül minden építés vagy épületbeli változtatás tilos volt, kivéve — mint ahogy fentebb is láttuk —, ha az idő múlása miatt magyobb kár fenyegetett.

23 Utak, utcák Az utak, töltések fenntartása, közlekedési, katonai és postai célokat szolgálván, a felsőbb hatóságok figyelmének a központjában volt. Már a XVII. századi városi statútumok között találunk erre vonatkozókat. De javítani kellett az utakat az országgyűlések előtt vagy ha pl. a (török) követek vonultak keresztül, mint pl. 1719ben.

24 1738-ban a helytartótanács — katonai okokból — „a vizek és mocsarak feletti hidak" és utak haladéktalan javítását rendelte el. 1743-ban a tanács a polgárokat és a lakosokat — házaik sorrendjében — kirendelte a töltések és utak javítására. A megye 1735. évi határozata szerint a város évente 200 Ft-ot kapott az utak fenntartására, ezt az összeget azonban gyakran túllépték. 1752-ben pl. egyedül a palotavárosi utak javítása 1000 Ft-ba került. A város arra hivatkozva kérte az összeg emelését, hogy „naponta száznál több megrakott kocsi halad keresztül a városi utakon (a város ezek után 2 d-t szedett). A megyei út- és hídjavítási hozzájárulás emelése miatt 1755-ben két tanácsos Bécsben járt.

25 Az 1760-as évektől a magisztrátus évente a helytartótanácshoz terjesztette fel az utak javításának a táblázatát. Ha ez nem érkezett meg idejében, a felsőbb hatóság azonnal sürgette (pl. 1771-ben).

26 A tanács ezért állandó figyelemmel kísérte az utak javítását. 1778-ban meghagyta a főútbiztosnak, hogy az utak és hidak állapotát újból vizsgálja és ahol kell, javíttassa meg. Ezt megelőzőleg a katonai szállítások és felvonulás elősegítése érdekében a helytartótanács intette erre a várost. Hasonlóan írt a felsőbb hatóság 1799-ben a városnak, „hogy a katonaság számára a természetbenieket szállítani lehessen".

27 A városon vagy határában átvezető utak javítását a lakosok is kérték. 1727-ben a külső tanács és a választott község együttesen kérdezte meg a tanácsot: hogyan akarja a palotai külvárosban az utat megcsináltatni, „mert a nagy sár miatt már nem lehet a külvárost megközelíteni". Az ülés határozata: „Az utat meg kell csinálni, a tanács keresse meg a módját." 1729-ben az összes külvárosi utak 23 Prot. sess. 1821. aug. 17. No 1313.; 1827. jan. 19. No 123. 24 Corp. stat. IV/1. 144. Trencsén m. 1615.; HKA Hoffinanz Ungarn 1719. máj. 12.; jún. 16.; Kállay 1972. 95. 25 Prot. sess. 1738. febr. 28.; 1743. nov. 4.; 1755. márc. 7.; Corr. buch 1752. dec. —; 1753. máj. 8. 26

Corr. buch 1769. jún. 13.; 1771. febr. 14. 27 Prot. sess. 1778. márc. 24.; 1799. márc. 27. No 396.