Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

1810-ben vették észre, hogy a katonaság a város rétjén gyakorlatozott. Ezért ugyancsak a parancsnokhoz fordultak, más helyet jelölve ki erre acélra. 181 l-ben a Bellegrade gyalogezred parancsnoksága megtiltott a városokban minden gyakorlatozást és dobpergést, „hogy a lakosokat meg ne ijesszék". 1815-ben azonban az olasz katonaság már újból a vásártéren gyakorlatozott, a tanács — ennek elősegítésére — az ott levő gödröket is betemette. A sátrakat azonban nem bontották le.

56 1820-ban szabadságolt katonák tartózkodtak négy hétig a városban, „fegyvergyakorlás" végett. 1823-ban a jegyzői hivatal átírt a katonai parancsnokságnak: ne a commandáns rétjén, hanem az ugarokon vagy a vásárálláson gyakoroljanak, mert a füvet letiporják és tönkreteszik.

57 1827-től a katonaság vasár- és ünnepnap a céllövöldözésben gyakorolta magát. A tanács erre a célra a Gugás-völgyi pincéknél jelölt ki helyet. 1840-ben még mindig itt lövöldözött a katonaság; a környék megközelítését tanácsi rendelet tiltotta a lakosságnak. Aratás idején a céllövészet szünetelt, hogy a környező földekről a gabonát be tudják takarítani.

58 Kaszárnya, börtön Ilyen terhek mellett nem lehet csodálni, hogy a város az első perctől kezdve a kaszárnyaépítésre gondolt. Már 1688-ban felmerült ennek a gondolata, de kő, mész, tégla és szakmunkás hiányában nem került rá sor.

59 A kaszárnyaépítés az 1710-es években, az állandó katonasággal kapcsolatban jelentkezett újból. 1710-ben pl., amikor a rácvárosi katonai lovarda a Belvárosba akart áttelepülni, a tanács a palotai kapun kívül fekvő ún. Sáncot ajánlotta fel nekik. 1713-ban, amikor a város a Rákóczi szabadságharc alatt elszenvedett károkat jelentette be a magyar királyi kancelláriának, kérték az építési engedélyt. 1718-ban kaszárnyaépítésre a magisztrátus belvárosi házanként 12, külvárosi házanként 8 Ft-ot vetett ki. A következő évben a jegyző és a kamarás utazott Bécsbe és Pozsonyba ez ügyben. 1722-ben az egész polgárság foglalt állást az építkezés mellett.

60 1724—1725-ben a tanács, a külső tanács, a fertálymesterek és az öregebb polgárok határozatot is hoztak az építkezés megkezdéséről. Ezt annál inkább szorgalmazták, mert minden 12 polgár közül háromnál katonák voltak elszállásol56 Prot. sess. 1810. máj. 6. No 759.; 1811. márc. 20. No 457.; 1815. máj. 29. No 509. 57 Prot. sess. 1820. aug. 25. No 1441.; 1823. máj. 12. No 775. 58 Prot. sess. 1827. szept. 3. No 1502.; 1830. máj. 24. No 824.; 1840. máj. 22. No 1100.; 1841. júl. 23. No 1825. 59 Jenéi 1968. 178. 60 OLA 10. Kanc. Insinuatacam. aul. 1713. No29; HKAHoffinanzUngarn 1718. júl. 11.; Prot. sess. 1718. okt. 21.; 1719. febr. 10.; 1722. szept. 5. Kállay 1973/A. 63.