Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
1. Politikai igazgatás
va. A 200 személyes kaszárnya alsó részét kőből, a felsőt vályogból tervezték. Az udvari haditanács engedélye 1725-ben érkezett meg. 61 Az építkezés csaknem 10 évig tartott. Ez alatt a város bécsi ügyvivője, valamint időnként a bécsi udvari haditanácshoz utazó jegyző és tanácsosok állandóan foglalkoztak az üggyel. 1729-ben minden házra újabb 2 Ft-ot vagy ugyanannyi értékű közmunkát vetettek ki. A tanács Krebs házát vette meg, annak a helyére akartak építkezni. Új háza felépítéséhez a város 2000 téglát adott neki. Ugyanebben az évben egy hadnagy és egy zászlós hat körmöci aranyat kapott „a kaszárnyaépítés körül végzett fáradozásukért". A kaszárnya ácsmunkáját két helyi mester 900 Ftért vállalta. A faanyagot Adonyból hozták. 62 1735-ben már a kész kaszárnyáról olvashatunk: a téli hónapok elmúltával a tanács a szolgáltatásokat vette számba. 1738-ban a kaszárnya már kicsinek bizonyult, mivel a Seckendorf ezred két zászlóaljának létszáma az újoncozás miatt megnőtt. A kaszárnya melletti Khorherr-házban tiszti szállást bérelt a város. 1742ben a kaszárnyát már javítani kellett. 63 1753-ban határozta el a tanács az összes pénztári hátralékok beszedését, és az így összegyűlt pénzből újabb kaszárnya építését. 1762-ben a Hiemer Ignácnak eladott szertárosi szállás vételárát is az építkezésre fordították. 1764-ben már két kaszárnya volt a városban, amelyek két zászlóaljnak tudtak szállást adni. Nagyobbításuk már ebben az évben szükségesnek látszott. 64 1776-ban a megye akart kaszárnyát építeni egy lovas század számára, de a város nem adott telket, „mivel a külvárosi üres telkeket és legelőket a polgárok, az adózók használják". 65 Az 1770-es években a kaszárnyák karbantartásáról, javításáról olvashatunk. A szükséges felszerelés beszerzését tanácsi bizottság rendelte el. 1777-ben a padozatot téglával rakták ki. 1784-ben a város 1760 Ft-ot költött kaszárnyajavításra. A matracokat, fejpárnákat, szalmazsákokat és pokrócokat a kamarás a pesti vásárban vásárolta. 1788-ban a kaszárnyában levő kutat reparálták. 66 A tiszteket rendszerint nem a kaszárnyában, hanem a fentebb említett tiszti szállásokon helyezték el. 1782-ben pl. négy tiszti szállás volt a városban. 1785-ben a kaszárnyákban az Esterházy Antal gyalogezred volt elszállásolva. Egy zászlóalj azonban nem fért ott el, azt a Budai-külvárosba helyezték ki. A tisztek közül senki sem akart a külvárosokban lakni, néha inkább választották a kaszárnyát, hogy ne kelljen a legénységtől messze tartózkodniuk. Arra hivatkoztak, hogy „a külváro01 Prot. sess. 1724. márc. 10.; máj. 2.; szept. 22.; 1725. jan. 27.; Corr. buch 1724. júl. 24.; 1725. márc. 3. 62 Prot. sess. 1726. ápr. 16.; nov. 22.; 1727. ápr.21.; jún. 6.; 1728. febr. 17.; 1729. febr. 4.; máj. 12.; dec. 13.; 1730. ápr. 28.; 1731. aug. 14.; A Pozsonyban az 1740-es években épült kaszárnya 6000 Ft-ba került. (HKA Hoffinanz Ungarn. 786. 1744. aug. 8.) 63 Prot. sess. 1739. máj. 2.; Corr. buch 1738. dec. 20.; 1742. jún. 22.; Kállay 1973/A. 63. 64 Prot. sess. 1753. szept. 11.; 1762. febr. 26.; 1764. jan.7.; jan.9. 65 Corr. buch 1776. márc. 15. 06 Corr. buch 1777. szept. 17.; Prot. sess. 1777. okt. 24.; 1784. nov. 29.; 1786. nov. 3. No 303.; 1787. aug. 24. No 863.; 1788. nov. 24. No 1697.
