Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

3. Gazdasági igazgatás

Egyéb állattartás Egyéb állatok tartásáról kevés adatunk van, ezekkel az önkormányzat nem sokat foglalkozott. Mégis tudunk disznókról, ménekről és ludakról. A disznót más városokban (Pozsony, Veszprém) nem engedték tartani, vagy csak rekesztékben. 1720-ban Fehérvárott kanászt tartottak, aki egyéves disznó után 16, féléves disznó után 8 d-t kapott.

206 1786-ban a városi kancellária hirdette ki a helytartótanács leiratát: megérkeztek Bukovinából az anyakocák, ezeket meg lehet vásárolni, illetve néhányat, a remonták leadása ellenében meg lehet kapni. A következő évben a belvárosiak panaszt tettek, hogy a disznók az utcán szaladgálnak (valamint a gazdák a kukoricaszárat a kapuk előtt rakják le), és nagy piszkot csinálnak. A disznójára mindenkinek vigyáznia kellett, az általa okozott kárt megtérítenie. Az intelem nem sokat használt, mert 1792-ben a lakosok még mindig az utcán legeltették, sőt tartották az állataikat. Az állatkereskedők sertéseiket—taksa ellenében — a közös legelőn tarthatták. A város tenyésztésre kandisznókat tartott. Két kivénült kant 1814-ben 70 Ft-ért adtak el, és 40 Ft-ért két fiatalt vettek.

207 A kecsketartást (intertentio caprarum) a legtöbb városban tiltották. Kőszegen csak a betegek tarthatták, Trencsén, Kassa és Szombathely városok, elsősorban a fiatal fákban és növényekben okozott kár miatt tiltották. Ugyanezen okból tilos volt pl. a palotai sorompón kívül, a Sárréten kecskét tartani. Ennek ellenére előfordult, hogy még a belvárosi utcákon is kecskék legelésztek. A város ilyen esetben a gazdáktól 2 Ft-ot szedett.

208 1768-ban kamarai leirat szorgalmazta a méhtartást, ami három évig porciómentes volt. 1787-ben a tanács — megyei leirat alapján — felhívta a lakosság figyelmét a méhtenyésztésre mint igen hasznos foglalkozásra, illetve az ezzel kapcsolatos ismeretek megszerzésére.

209 Ludak tartására mindössze az 1829. évi tanácsi legeltetési rendszabás 5—6. pontja utal: „a lúdmezőt a gazdák határozzák meg; de ügyeljenek a rendetlenség megakadályozására. "

210 Állategészségügy A városi tanács állategészségügyi tevékenysége a XVIII. század első felében nem terjedt túl a regisztráláson. így pl. 1726-ban az írnok összeírta az elhullott állatokat. Tiltották a beteg állatoknak a legelőre való kihajtását, és hálát adtak, ha az 206 Corp. stat. IV/2. 277. Pozsony 1616.; V/2. 503. Veszprém 1748.; Prot. sess. 1720. ápr. 19. *>

7 Prot. sess. 1786. jan. 27. No 343.; 1787. okt. 5. No 1016.; 1792. febr. 10. No 200.; 1802. aug. 13. No 1140.; 1814. okt. 1. No 1464.; Corp. stat. IV/2. 838. Kecskemét 1800. 208 Corp. stat. H/2. 328. Kassa 1770.; IV/2. 577. Trencsén 1692.; V/2. 217. Kőszeg 1649.; 581. Szombathely 1792.; Prot. sess. 1789. ápr. 17. No 471.; 1792. nov. 5. No 1479. 209 Prot. sess. 1768. márc. 21.; 1787. okt. 10. No 1031. 210 Corp. stat. V/2. 218. Kőszeg 1649.; Prot. sess. 1829. márc. 7. No 384.