Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
3. Gazdasági igazgatás
állatvész a várost elkerülte. Ebben a korszakban a városi orvost vonták be állatok megvizsgálására. 1768 júliusában, amikor egyik este a hazahajtott csordából az úton 20 leesett a lábáról, a városi physicus a mellérendelt seborvossal vizsgálta meg az állatokat. „Istennek legyen dicséret — írta a tanács —, hogy több nem döglött meg." 1772-ben Bárándpusztán 14 marha pusztult el a vészben és a pásztorok tudatlansága miatt. A vizsgálatot itt is a városi orvos folytatta le. 211 1786- ban — a helytartótanács tájékoztatása alapján — a lakosság figyelmébe ajánlották Wohlstein német és illír nyelvű könyvét a marhavészről, amelyet 60 d-ért Löwe pozsonyi kereskedő árult. 212 1787- ben a bárándi állathullás kivizsgálására kiküldött belső tanácsnok és a városi orvos szerint a seregélyesi birkapásztor abban a vízben, amiből az állatok ittak, kendert áztatott; ez ártott meg az állatoknak. A város az ügyet az alispánnak jelentette. A megye szerint ez nem lehetett oka, mert a seregélyesi pásztor állatai is abból a vízből ittak, és nem lett semmi bajuk sem. A tanács erre kihirdette, hogy a fehérvári gazdák más víznél itassanak. 1788-ban a városi orvos még mindig vizsgálta az állatokat, de semmi járványos betegséget nem fedeztek fel. 213 1792-ben több szarvasmarha fulladt meg. A vizsgálattal egy tanácsost és a városi orvost bízták meg. Ez utóbbi táblázatot állított össze az állatok elhullásáról, „tanulmányozás céljából". A város bikái közül kettő „nehéz nyavalyában (morbus caducus)" pusztult el. 214 Az állatorvosi ellátást először 1787-ben kezdte a felsőbb hatóság szorgalmazni. A megye felhívta a várost, hogy egy írni-olvasni tudó, az állattartás iránt érzékkel rendelkező egyént a pesti egyetemre küldjön, három hónapig állatorvosi tanulmányok folytatására. A tanács válasza: már van ilyen egyén, Koller Sebestyén kovács személyében. 215 Gyógyító kovácsok korábban is működtek a városban. Az említett Koller Sebestyén városi polgár arra hivatkozva kezdett állatorvosi gyakorlatot, hogy tanulmányokat folytatott. Ezért a többi kovácsmester bepanaszolta. A tanács a bécsi állatkórházhoz fordult, ahonnan Scotti Lajos aláírással az a válasz jött, hogy Koller lógyógyítási tanfolyamot, operációs iskolát végzett. Tehát a gyógyítási működésre jogosult volt. 216 A helytartótanács támogatta a kovácsok állatorvosi tanfolyamra küldését. 1801ben leiratban engedélyezte ezt a törvényhatóságoknak. A tanács ezt a kovácsmesternek tudomására hozta. 217 2,1 Prot. sess. 1726. jún. 12.; 1761. aug. 29.; 1768. júl. 29.; 1769. szept. 25.; 1772. jún. 15.; Corp. stat. IV/2. 684. Esztergom 1729. 212 Prot. sess. 1786. jan. 27. No 338. 213 Prot. sess. 1787. szept. 17. No 945.; okt. 29. No 1089.; 1788. jún. 27. 993. 214 Prot. sess. 1786. aug. 25. No 71.; 1791. dec 9. No 1314.; 1792. aug. 11. No 1124. 2,5 Prot. sess. 1787. máj. 7. No 418. 216 Prot. sess. 1786. jan. 7. No 266.; Valószínűleg ilyen gyógyítókovácsról lehet szó Debrecen esetében, amikor a város „Thököly után egy-két évtizeddel már állatorvost állított" (Wellmann 1979. 167.). 217 Prot. sess. 1801. márc. 16. No 355.
