Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

7. Egészségügy

a szegények és városi foglyok részére adott gyógyszerekért. 1802-ben, mint belvárosi lakos és volt patikus, 80 Ft-ot fizetett a belvárosi kaszárnya épitésére.

71 1798-ban Valter 20 000 Ft-ért eladta feleségének, Frantz Erzsébetnek a patikát, a házat és a hozzá tartozó földeket. Felesége pedig azonnal továbbadta fiának (aki Valter mostohafia volt), Höfiich Imrének. Az új patikus bemutatta oklevelét és kérte a patika átvételében való megerősítését. A tanács ezt meg is tette, „mivel abszolút semmi akadálya sincsen". Egyúttal Höflichet a polgárok közé is felvették.

72 1805-ben a megyei orvos azzal vádolta meg, hogy romlott gyógyszereket tart, azokat rosszul készíti el. A tanács — Höfiich kérésére — bizottságot küldött ki a megvizsgálására. Ennek eredményét ugyan nem ismerjük el, de lehet következtetni abból, hogy a következő évben a városban töltött éveiről bizonyítványt kért, majd eladta házát, kertjét és patikáját, a benne levő orvosságokkal és berendezéssel, tartozékokkal együtt 46000 Ft-ért Szüts Károlynak.

73 A helytartótanács 1807 márciusában járult hozzá a Höflich-patika eladásához. Meghagyták az új tulajdonosnak, hogy szüntesse meg az elődjénél taptasztalt hiányosságokat. „Különösen ügyeljen arra, hogy ónszájú üvegekben, melyeket a folyadék megtámadott, ne készítsen új folyadékot, azokat ne használja."

74 Szüts nem sokáig működött a városban. 1808-től ugyan megkapta a városnak szükséges gyógyszerek szállítási jogát, de 1810-ben már bizonyítványt kért pár éves működéséről.

75 1811 -tői Braun Ferenc a gyógyszerész, ebben az évben ő kapta meg a városi betegházhoz szükséges gyógyszerek szállítási jogát. 1812-ben polgárjogot kapott és egy „tanult patikást" alkalmazott. Egész korszakunk végéig szállít a városnak, sőt az 1840-es évektől a megyének (rabok és szegények számára) is. 1843-ban engedélyt kapott a „Fejér vármegye gyógyszertára" cégtábla kitűzésére. Ezt hirdetményeiben is feltüntethette.

76 A második patika létesítésének gondolata az 1786-os évtől kezdve jelentkezett erélyesebben. Ekkor — rövid egymásutánban — három gyógyszerész is kérte a várostól a nyitási engedélyt. A tanács azonban — Valterre hallgatva — mindig azt válaszolta, hogy elég egy patika a városban, illetve hogy Valter jól látja el a feladatát, nincs hiány gyógyszerekben. „A helybeli gyógyszerész a jeszuiták gyógyszertár-jogát drágán és azzal a feltétellel vette meg, hogy második patika nem 71 Prot. sess. 1795. ápr. 13. No 452.; 1798. aug. 24. No 1039.; 1799. febr. 8. No 180.; 1802. aug. 6. No 1124. 72 Prot. sess. 1798. márc. 5. No 308. 73 Prot. sess. 1805. nov. 17. No 1622.; 1806. júl. 20. No 1150.; nov. 17. No 1712.; Talán feljelentés történhetett. Erre utal, hogy egy patikuslegény 1807-ben „kéri a denunciáció költségeit" a tanácstól, amit haladéktalanul meg is kapott (Prot. sess. 1807. jan. 5. No 11.). 74 Prot. sess. 1807. márc. 16. No 361. 75 Prot. sess. 1807. nov. 21. No 1369.; 1810. máj. 28. No 903. 76 Prot. sess. 1811. júl. 21. No 955.; 1812. jan. 7. No 33.; 1821. márc. 19. No 463. 1843. febr. 3. No 519.; márc. 3. No 881.