Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
templom biztosai voltak: 224 Takács János, Month Imre 1694, Gazdagh György, Mittermayer Mátyás 1721—1727, Krismanics Mihály, Gábor János 1727—1737, Kovács György tanácsos 1737—1747, Poss Ignác 1747—1762, Igaly Ferenc 1762— 1779, Liebentridt János 1780—1806, Miskei Ferenc 1796—1806, Eder József szószóló 1806—1824, Ybl Miklós 1824—1845. A Szentháromság-kápolna biztosa 1833-ban: Halbauer József. 225 A Szent Sebestyén templom biztosai: 226 Augsperger Lőrinc 1743—1745, Steyer János György 1745, Miskei Ferenc 1788—1809, Braun József 1809, Farkas Wolf János 1809—1821, Holner Lipótalbíró 1812—1824, Hentzinger János 1824—1834, Valch Antal 1834—1835, Grundbeck Ferenc 1837—1840, Vass János építési felügyelő 1840. Miskei Ferenc építési felügyelő 1840, Unger György pénztárnok 1840—1844, Simli József 1844—1848, Boldizsár Simon 1848. GÖRÖGKELETIEK A város a görögkeletieket az előző korszakból örökölte és — mint a városi kiváltságlevélnek ellentmondó csoportot — megtűrte a városban. A fehérvári rácok egy része a török után szétszéledt Pestre, a Tisza—Maros vidékére; a városba is települtek viszont más vidékről (pl. Adonyból). De jöttek egyenként is, amint a polgárok jegyzéke mutatja. 1707-ben pl. Kis Andrást, 1714-ben Erdéli Andrást (ő egy belvárosi telket is kapott), a későbbi időben (1753) a pétervári születésű Kerovics Jánost, 1757-ben Ergovits Rózsát vették fel. Ez utóbbi érdekében a helytartótanács is írt a városnak. A betelepülők csaknem kivétel nélkül különböző szintű kereskedők, akiket a helybeli kalmárok nem néztek jó szemmel. 227 így természetes, hogy a magisztrátus, amelyben a kereskedőknek nem kis befolyása volt, igyekezett nehézségeket támasztani a költözés elé. 1761-ben pl. a tanács és a választott község együttes határozata mondta ki a városi kiváltságlevélre hivatkozva: „Görögkeleti vallásúak a Belvárosban házat nem vehetnek, polgárjogot nem nyerhetnek." Ha ezt végrehajtották volna, ezzel a görögkeletiek, a görögök (akiket „rácoknak" neveztek) kereskedését teljesen lehetetlenné tették volna. 228 224 Prot. sess. 1694. nov. 28.; 1721. dec 23.; 1727. máj. 11.; 1737. máj. 17.; 1747. máj. 17.; 1750. júl. 10.; 1762. ápr. 6.; 1771. jan. 11.; 1775. dec. 4.; 1779. jan. 25.; 1780. márc. 17.; 1796. jan. 15. No 84.; 1796. febr. 1. No 216.; 1797. márc. 6. No 333.; 1806. jan. 4. No 10—16.; 1806. ápr. 9. No 611.; 1824. jan. 13. No 66.; 1824. márc. 5. No 424.; 1845. febr. 24. No 512. 225 Prot. sess. 1833. dec. 30. No 2484. 226 Prot. sess. 1743. febr. 1.; 1745. jún. 18.; 1788. ápr. 14. No 624—626.; 1809. márc. 24. No 443.; 1812. jan. 13. No 56.; 1821. ápr. 9. No 610.; 1824. márc. 29. No 571.; 1834. jún. 9. No 1181.; 1835. jan. 9. No 61.; 1837. júl 17. No 1429.; 1840. ápr. 10. No 793.; 1840. szept. 14. No 1979.; 1844. jan. 22. No 247.; 1844. okt. 28. No 4055.; 1848. jan. 7. No 149—150. 227 Prot. sess. 1707. okt. 19.; 1714. jún. 12.; 1753. júl. 7.; Kállay 1979/B. 48.; Hóman—Szekfű 1935. IV. 267.; Budapest története. 1975. III. 131. 228 Prot. sess. 1761. jan. 30.
