Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

A helytartótanács a nemesi felkelés vagy népfelkelés (popularis militia) háborúban elesett tagjai özvegyeinek, árváinak a rangjuktól függő kincstári nyugdíjat helyezett kilátásba.

226 A város által a felkelő tüzérség részére kiállított 11 katonát még 1809 decemberében elbocsátották. Ezek megélhetésükhöz a tanácstól, kérésükre, fejenként 5 Ft egyszeri támogatást kaptak. Az elbocsátott felkelőknek a város további fizetést nem adott, „térjenek vissza mesterségükhöz".

227 A felkelés felszerelésére és ellátására a tanács bizottságot küldött ki. A fegyvereket a hadiadó-pénztár finanszírozta. A város állította a kenyérsütéshez értő személyeket, önként jelentkező péklegényeket. A kereskedők versengtek, hogy melyikük lássa el a polgári katonaságot árukkal, borral stb. A tanács a kereskedők közül a katonáskodásra alkalmatlanokat választotta ki áruszállításra.

228 Nagy gondott jelentett a ruházat megválasztása. Az uralkodói leirat szerint a felkelt polgárok ne a német gyalogság, hanem vagy a lövészegylet, vagy a fegyveres polgárok színeit viseljék. A lovasokat viszont meghagyták a saját ruházatukban. Ezen felbuzdulva a város 6 Ft-ért külön megterveztette a polgári katonaság egyenruháit. A nádor viszont arról értesítette a várost, hogy a felkelők a nemesi felkelés egyenruháit viselik.

229 A felkelők kiállításán kívül a várost más terhek is nyomasztották: szolgákat, kocsisokat, fuvarosokat kellett adniuk, orvosokat mozgósítani a nemesi felkelés katonai kórházához (ezek Ekstein Ferencnél, a pesti egyetem tanáránál jelentkeztek). További terhet jelentett, hogy a városba érkezett megyei felkelt katonaságnak is szállást kellett adni. Nem csodálkozhatunk, hogy egyes polgárok ezt a szolgáltatást megtagadták.

230 A polgári katonaság tiszti állásait a főparancsnok javaslatára — rendszerint választás útján — a tanács töltötte be. így választotta meg az 1809. decemberi tanácsülés Eder Józsefet és Hübner Jánost a két megürült őrnagyi helyre. A betegek helyét azonnal mással töltötték be.

231 1809 novemberében gróf Zichy János a városi katonaság ezredese lemondott tisztéről. A tanács ezt jelentette a nádornak. Helyére Andrássy Antal tanácsost javasolták, aki addig a városi katonaság őrnagya volt.

232 A lelkesedést kétségtelenül fokozta — a tanácsülési jegyzőkönyv bejegyzése „az utódok tudomására hozza" —hogy 1809. november 16-án József nádor Őfelsége személyesen szemlélte meg a nemesi felkelést. Ebből az alkalomból november 19-én megtekintette a városházát, a városi hivatalokat és börtönöket.

233 226 Prot. sess. 1809. aug. 7. No 970. 227 Prot. sess. 1809. dec. 15. No 1496.; 1810. febr. 5. No 170. 228 Prot. sess. máj. 3. No 663.; máj. 5. No 673.; nov. 27. No 557.; 1811. okt. 14. No 1350. 229 Prot. sess. 1809. ápr. 17. No 584.; ápr. 22. No 648. máj. 3. No 660. 230 Prot. sess. 1809. febr. 24. No 190.; ápr. 21. No 592.; ápr. 28. No 624.; máj. 12. No 709.; júl. 10. No 902. 231 Prot. sess. 1809. okt. 30. No 1315.; dec. 13. No 1491.; dec. 15. No 1498. 232 Prot. sess. 1809. nov. 24. No 1406. 233 Prot. sess. 1809. nov. 22. No 1384.