Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

1. Politikai igazgatás

Hasonló ünnepélyességgel ment végbe a polgári katonaság három zászlajának a felszentelése. A fentebb említett három grófnő vállalta el a zászlóanya szerepét. A szentelésre a nádort is meghívták, az érte küldött hintóért 18 Ft-ot fizettek. Zichy grófnő nem jelent meg személyesen, hanem az egyik zászlóra szalagot küldött. A város egyúttal megünnepelte Pribék János tanácsos 50. házassági évfordulóját is. „Ebből az alkalomból, tekintettel a sok és magas vendégre, az utak felújításáról is gondoskodni kell." Ezzel az aktussal zárul a város nemesi felkelése.

234 Polgárőrség A fentebb ismertetett városi nemesi felkelés nem oszlott szét, hanem mint polgári katonaság tovább működött. 1810-ben Andrássy Antal ezredes 1000, a következő évben 1236 puskát kért a várostól. A nádor egyenesen a fegyvergyártókhoz utasította a tanácsot. Ekkor vásároltak 30 új szablyát is.

235 A fenti módon folyt tovább a tiszti és altiszti állások betöltése. 1810 februárjában pl. egy választó polgárt századossá, más polgárokat hadnaggyá, alhadnaggyá nevezett ki a tanács, Andrássy Antal tanácsos ezredes javaslatára. A személyek kiválasztása néha élénk vitát váltott ki a tanácsülésen.

236 A városban állomásozó katonaság természetesen nem nézte jó szemmel a gyakorlatozó, masírozó polgárokat. A Bellegrade ezred parancsnoka 1810 áprilisában megkereste a várost: a vonuló és gyakorlatozó polgári katonaság dobolása zavarja a katonaságot. A tanács a nádorhoz fordult, amire a helytartótanács azt válaszolta, hogy „a városnak joga a dobolás nemcsak katonai, hanem hirdetés vagy más célból is". A város ezt sietett közölni a katonai parancsnokkal. A főhadparancsnokság felszólította a Bellegrade ezred parancsnokát, hogy „ne zavarja a polgári katonaság működését". Ő viszont azt követelte, hogy a polgári őrjáratok ne járjanak töltött puskával. A tanács ezzel nem értett ugyan egyet, de határozatot hozott, hogy a polgári katonai gyakorlatokon kívül a polgárok ne lövöldözzenek.

237 1814-ben Post Ferenc polgárőr kapitányt 12 óra polgári fogságra ítélték, „mert az úrnapi körmenet alkalmával háromszori parancsnak is ellenállt és ezzel a szolgálatot gátolta, rendetlenné tette". A tanács a felsőbb helyről kapott polgári katonai rendszabályra hivatkozva hozta meg az ítéletét.

238 234 Prot. sess. 1810. jún. 1. No 916.; jún. 12. No 971.; jún. 16. No 985.; jún. 22. No 1011.; aug. 6. No 1232. 235 Prot. sess. 1810. ápr.6. No 582.; szept. 30. No 1389.; 1811. márc. 20. No 464.; ápr. 26. No 675.; jún. 21. No 893. 236 Prot. sess. 1810. febr. 12. No 199.; febr. 19. No236.;dec. 3.No 1780.;dec. 17. No 1856.; 1811.jan. 11. No 52.; jan. 25. No 119.; máj. 27. No 830.; 1812. jan. 24. No 87.; 1813. febr. 13. No 154.; márc. 12. No 265.; márc. 26. No 314. 237 Prot. sess. 1810. ápr. 2. No 550.; ápr. 26. No 671, 673, 700.; jún. 30. No 1039. 238 Prot. sess. 1814. jún. 17. No 919. 4 Kállay István 49