Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
szűnnek". Leállították a lovak számára addig végzett búza-, árpa- és zabgyűjtést is. 35 1771-ben a város — amikor az uralkodó által Szűz Mária tiszteletére Budára tervezett templom építését magának kérte — arra hivatkozott, hogy a plébániatemplom építésére és javítására 21 174 Ft-ot adott ki. Itt jegyezném meg, hogy a templomnak 1774-ig telkei is voltak, amelyeket az évben árverésen 1130 Ft-ért Rosty István vett meg. Ezekben az években már újból folyt a nemrégen épített egyház tatarozása. A munkák közben Lamperger Pál pallér leesett az állványról és megsérült. A város 9 Ft-ot adott neki orvosi költségre. A főoltárkép festését 1774ben egy professzor (Vinzenz Fischer) 1200 Ft-ért vállalta el. Az aranyozási munkákat Linser Anselm György festő 1300 Ft-ért végezte. 36 Alapjaiban változott meg a város kegyúri kötelezettsége 1777, a püspökség alapítása után. A terheket ezután a város — egyházjogi divisio alapján — a káptalannal közösen viselte. A plébániatemplom ui. ettől kezdve székesegyház lett. Az előző évben végzett márványozási munkák (Keller Károly végezte 200 Ft-ért) már ezt a célt szolgálták. 1777 áprilisában a püspök részére baldachint és stallumot emeltek. A belső tér kialakításában a helytartótanács a városi pénztárból 4000 Ftot engedélyezett. A város megjavíttatta a torony lépcsőit is. 37 Az 1780-as évek változásai nem kerülték el a plébániatemplomot és kegyurát sem. 1782-ben hirdették ki a püspök rendeletét: minden vasárnap reggel magyarul kell celebrálni a misét. Erről a céhlegényeket külön értesítették. 1786-ban a kamarást bízta meg a tanács, hogy a nagy költséggel elkészült és felhelyezett templomkupolát falaztassa alá, hogy kár ne essen benne. 38 1788-ban II. József szabályozta a fehérvári egyházakat. Eszerint sok a Belvárosban négy (pálos, ferences, karmelita és plébánia-) templom. A plébánia- és a pálos maradt nyilvános templom, a többi „a papok magántemploma lesz". 39 1793-ban említik először a toronyban épített levéltárat. A város 30 Ft-ot fordít a toronyban levő óra menetének a megváltoztatására, amit az oda épített levéltár tett szükségessé. A város a 30 Ft-ot a káptalantól kérte meg, mert a levéltár építésének költségei azt terhelték. A toronyban végzett minden építés ellen a város tiltakozott, „mint a templomhoz való jusst sértő tett ellen". Mivel a változtatás az egyháznak díszére vált, eltűrték, de a káptalantól levelet kértek, hogy „ez nem lesz a város joga ellen". 1847-ben tervezte a káptalan a székesegyház mellett levéltár építését. A tervet és a költségvetést meg is küldte a városnak. 40 35 Schern. Jub. 1977. 21.; Károly 1898. II. 204.; Csizmadia 1937. 112.; Prot. sess. 1757. márc. 15.; 1759. febr. 23.; 1763. jan. 8.; márc. 4.; 1769. jan. 30.; okt. 30. 36 Corr. buch. 1771. júl. 13.; 1772. máj. 8.; 1774. okt. 22.; Prot. sess. 1772. júl. 24.; 1773. szept. 13.; 1774. jan. 24.; ápr. 21, 29. Fitz 1966. 93. 37 Prot. sess. 1776. aug. 30.; 1777. máj. 2.; szept. 1.; nov. 14.; dec. 12.; Corr. buch. 1777. ápr. 1.; Csizmadia 1937. 21. 38 Prot. sess. 1782. máj. 27.; 1786. szept. 7. No 115. 39 Prot. sess. 1788. ápr. 11. No 575. 40 Prot. sess. 1793. okt. 18. No 1361.; 1822. márc. 1—2. No 372.; 1847. márc. 12. No 886.
