Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

Bevezetés

BEVEZETÉS A XVIII—XIX. századi városi önkormányzat mint alsófokú közigazgatási szerv igen széles hatáskörrel bírt, hiszen a város területén ellátta a szakigazgatás feladatait is. Maga a szakigazgatás modern kifejezés, a feudális viszonyok között nem használták. Ezért helyesebb a szakirányú működésről beszélni, amit a levéltári forrásokban foglalt tárgyak szerinti azonos ügyek csoportosításával lehet rekonstruálni. Ez a tárgy szerinti tagolódás ugyanis az egykorú intézményi struktúrában nem mindig jelentkezik. A városi önkormányzat hatáskörét és működését nyolc ágazatra bontva vizsgálom: politikai (katonai, rendészeti és tűzvédelmi), kommunális, gazdasági (mezőgazdasági), kézműipari és kereskedelmi), adóügyi, kulturális, egyházi és egészségügyi igazgatásról szólok. A nyolcadik a postaügyi, amely nem tartozott ugyan a városi önkormányzat hatáskörébe, de számos feladatot látott el vele kapcsolatban. Politikai igazgatás címszó alatt foglalom össze a közigazgatás szempontjából legfontosabb három ágazatot. Ezek közül az első helyre a katonai igazgatás került, hiszen a katonai ügyek, a beszállásolás, a kaszárnya-, kórház-, nevelőházépítés és fenntartás, az újoncállítás, a szökött katonák keresése, az elesettek hozzátartozóinak az értesítése, a katonai élelmezés biztosítása, a raktárak, a városi „hadiipar" és egyéb szolgáltatások az állam érdeklődésének az előterében állottak. A város mint morális személy részt vett a nemesi felkelésben, illetve polgárőrséget tartott fenn. A közrend fenntartása a városi önkormányzat feladata volt. A magisztrátus intézte a cselédügyet, az útileveleket, az iparos legények vándorlását, ellenőrizte az idegeneket, üldözte a csavargókat és próbálta megoldani a koldusügyet. A tanács adta közre a körözéseket, a felsőbb hatóságok hirdetményeit; őrizte a talált tárgyakat. Ügyelt, hogy a városlakók ne űzzenek tiltott játékokat, hogy jámbor életet éljenek, jó súlyokat és mértékeket használjanak. Új feladatként jelentkezett a közlekedés szabályozása, az anyakönyvi ügy és a névváltoztatás. A tanács kísérte figyelemmel a városban forgalomban levő pénzeket, hajtotta végre a francia háborúk óta gyakori devalvációkat. Feladata volt a mezőrendészet. Főbenjáró ügyekhez viszont csak ritkán jutott. A rendészethez kapcsolódott a tűzvédelem és a természeti katasztrófák elleni védekezés. A kommunális ügyek között első helyen állott a katonai és városi épületek, illetve utak, hidak, kutak, árkok, csatornák fenntartása. A korszakban egyre inkább