Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

7. Egészségügy

kórházban tartották. Tartásuk fejenként évi 70 Ft-ba került. A városi kórházban őrizték a helybeli születésű őrülteket akkor, ha azok másutt laktak, de az illetékes hatóság a születési helyükre (Fehérvárra) hozta őket. 1833-tól tervezték a betegek házánál külön alkalmatosság építését az őrültek részére. A „magukhoz tért"őrülteket munkára adták ki.

108 Néhány fehérvári őrültet más városokban, Pesten, Bécsben ápoltak. Ez utóbbi helyre azonban csak a közveszélyeseket és a dühöngőket lehetett küldeni. 1826-ban a város több mint 400 Vft-ot adott össze „az őrültek számára felállítandó országos intézet" javára.

109 A fehérvári kórházban vendéglős is volt, aki a betegeknek adott enni. 1847-ben a 10 állandó beteg tartásáért, fejenként havonta 4 ezüst Ft-ot kapott a várostól.

110 1848-ban beteg- és szegényházi bizottmány alakult, amelynek tagjává mindkét intézet gondnokát kinevezték.

111 Szegényház Városaink többsége a kórház mellett vagy a kórházban tartotta az elaggott, szegény polgárokat és lakosokat. A szegényházat adományokból (ilyen volt pl. 1771-ben Friebeisz Ádám 1000 Ft-os, 1819-ben gróf Batthyány 1000 Ft-os adománya), alapítványokból (pl. Vörös Zsigmond), az újesztendei köszöntések megváltásából, az urbáriális bevételek harmadrészéből, elhalt gondozottak hagyatékából és alamizsnából tartották fenn. Mindez azonban nem volt elég, úgyhogy a szegényház állandó pénzzavarral küszködött.

112 A felvételnél előnyben részesültek a kiöregedett városi alkalmazottak, akiket az alapítványt tevők ajánlottak, vagy akinek saját vagyona volt, amelyet halála esetére a szegényházra hagyott. 1766-ban 20 Ft-ot fizetett egy férj a szegényházban levő felesége tartásáért. 1778-ban Sélyei Nagy Ignác püspök kérésére vettek fel egy nőt az intézetbe, akiért napi 7 kr stipendiumot fizetett. A felvételnél előnynek számított a jó erkölcs is.

113 1827-ben tanácsi határozattal vették fel a fertály mestert a szegényházba, „mivel elaggott kora és törött lába miatt alkalmatlan a szolgálatra". Egy másik férfit azért, mert „fájdalmai miatt jajgat és fia vállalta, hogy étellel, ággyal és ruhával ellátja". 108 Prot. sess. 1803. jan. 10. No 45.; nov. 7. No 1420.; 1812. jan. 10. No 45.; márc. 6. No 315.; 1820. máj. 12. No 879.; 1829. aug. 14. No 1269.; 1833. jún. 4. No 1307. 109 Prot.sess. 1802. márc. 15. No454.; 1807.aug.28. No 1052.; 1822.aug. 16.No 1253.; 1826.okt. 22. No 1556. 110 Prot. sess. 1847. jún. 11. No 2402.; nov. 8. No 4555. 111 Prot. sess. 1848. júl. 8. No 2463. 112 Corp. stat. H/2. 287, 338. Kassa 1692, 1704.; V/2. 385. Kőszeg 1710. 450. Sopron 1729.; Corr. buch 1771. ápr. 22.; Prot. sess. 1819. ápr. 21. No 525.; 1827. febr. 5. No 243.; 1840. jún. 15. No 1372. 113 Prot. sess. 1766. szept. 15.; 1769. márc. 3.; 1778. júl. 31.; 1796. márc. 4. No 370.