Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

7. Egészségügy

birtokolja". A város ezek után a helytartótanács engedélyét kérte. A felsőbb hatóság ezt azzal a feltétellel adta meg, hogy Grohman három hónapon belül nyissa meg a patikát. Ezt azonban — a rövid határidő miatt — nem tudta betartani. A város végül is 1845-ben Schönvizner Ferencnek adta meg az engedélyt.

88 1795—1807 között a város patikáit — a helytartótanács megbízásából — többször ellenőrizte Kitaibel Pál kémiai professzor. 1795-ben, amikor a várostól 30 Ft-ot kapott, megállapította, hogy a gyógyszertárban „az orvosságokat hiányosan kezelik és az igazgatás rendetlen. A város közönsége jobban ellenőrizze, vizsgálja a patikát, szorítsa a jobb igazgatásra".

89 1806- ban Kitaibel Pált Marich Tamás alispán mint egészségügyi-politikai biztos küldte ki a városba. A professzor felhívta a városi orvos figyelmét, „ügyeljen az árszabásra, a gyógyszerek készítésére, amelynél az ausztriai gyógyszerészetet vegyék alapul. A lakosságot megszakítás nélkül el kell látni gyógyszerrel". A véleményt júliusban adta a professzor, a városi orvos csak novemberben válaszolt: „A hibásnak talált gyógyszereket mindkét patikában, a helytartótanácsi rendeletnek megfelelően, kijavították."

90 1807- ben újból a városban volt Kitaibel professzor, ami a városnak 156 Ft-jába került. A helytartótanács a vizsgálat eredményeképpen elrendelte, hogy a patikát, bevonva a városi és a megyei orvost, évente többször vizitálni kell.

91 A további ellenőrzések során a város — felsőbb utasításra — elrendelte, hogy az orvosok a recepteken a kémiai jelek mellett az orvosságok mennyiségét ne csak számmal, hanem betűvel is írják ki, hogy ne lehessen a számot kijavítani. A patikusoknak viszont rá kellett írniok az orvosságok árát a receptekre.

92 1834-ben a városban tanyázó 13. határőrezred parancsnoksága azért tett panaszt, mert „a katonák a városi patikában olyan szereket kaptak, amelyekkel magukat a szolgálatra alkalmatlanokká teszik. Ezért a patikusok csak orvosi levélre adjanak ki orvosságot". A tanács a levelet a gyógyszerészekhez továbbította.

93 1839-ben működött a Gyógyszerárusok Egyesülete. 1840-ben víziszony ellen a városi főorvos gentiana cruciatát ajánlott. Mivel a városban nem volt, máshonnan hozattak 10 fontot.

94 1848 júniusában, korszakunk végén, a földmívelési, ipari és kereskedési miniszter újból szabályozta a gyógyszertárak megvizsgálásának rendjét.

9 s • 88 Prot. sess. 1842. aug. 26. No 2430.; 1843. jan. 30. No 486.; máj. 15. No 1610.; aug. 7. No 2543.; 1845. okt. 17. No 3488—3489. 89 Prot. sess. 1795. jan. 9. No 113.; máj. 6. No 535.; ápr. 24. No 469. 90 Prot. sess. 1806. máj. 9. No 776.; júl. 4. No 1061.; nov. 7. No 1653. 91 Prot. sess. 1807. febr. 7. No 200.; máj. 8. No 667—669.; júl. 20. No 928. 92 Prot. sess. 1821. szept. 24. No 1524.; 1824. ápr. 30. No 697. 93 Prot. sess. 1834. febr. 14. No 303. 94 Prot. sess. 1839. máj. 17. No 1004.; 1840. jún. 19. No 1385. 95 Prot. sess. 1848. jún. 23. No 2208.