Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
7. Egészségügy
majd fizetését 1737-től 60 Ft-ra emelték. 1740-től már Schuster József doktorral számol el a város, mivel több előleget vett fel, mint az évi fizetése volt. „Jó magatartásáért azonban nem kell visszafizetnie" — döntött a tanács. 2 Ebben a korai időszakban működött Fehérvárott Johann Paul von Kern, egyetemi végzettségű privilegizált medikus és operateur. Rövid két hét alatt három, „évek óta vak embert, kúra alkalmazásával, meggyógyított". Az 1740-es évek elején a városban tartózkodott Kari Joseph de Buskisch und Löwenfels „sympatethischer Doctor". 3 Működtek a városban katonaorvosok, akik nemcsak a legénységet, hanem a lakosságot is gyógyították. Mikor a város egyik notabilitasa, Hiemer Mihály 1738 decemberében beteg lett, a család a katonaorvost hivatta. 1742-ben Schwab Fülöp volt esztergomi katonaorvos kapott engedélyt praktizálásra a városban, „a helybeli felcserek és fürdősők kára nélkül". 4 1746-ban határozta el a tanács, hogy „a polgárok érdekében városi orvost kell alkalmazni". Ebből a célból a város bécsi ügyvivője megszerezte a városi orvosi (physicusi) utasítást. A város ez ügyben több orvossal is tárgyalt. 5 A következő évben (1747) a tárgyalások sikerrel jártak, a város Brigel János győri orvost hívta meg, aki Brigelius néven több mint 30 évig látta el teendőit. 300 Ft-os fizetést ígértek neki (beleértve a szálláspénzt is), de „ha a megyével is megegyezik és ott is állást vállal, csak 200 Ft-ot kap". A fizetése, amihez még 20 mérő gabona és 14 urna bor járult, végül is az utóbbi összeg lett, mint 1751-ben írták: „Brigelius doctor elégedjék meg 200 Ft-os fizetésével." Lakásul az új városháza felső emeletét vette bérbe. 1770-től 300 Ft-ot kapott. 6 Brigel würtembergi születésű, a tübingeni egyetemen szerzett orvosi diplomát. Kötelmeit csak 1769-ben — a helytartótanács utasítására — szabályozta a város. Eszerint a betegek látogatásáért, boncolásért, a seborvosok és a bábák ellenőrzéséért, a patika felülvizsgálatáért semmit sem kapott; sőt sok ingyen gyógyszert is adott. Legfőbb kötelessége, hogy mindenkit — aki beteg és hozzáfordul — tanáccsal és recepttel lásson el. Ha járványt, általános betegséget vagy hirtelen halált tapasztalt, azonnal jelentette a bírónak, a szükséges vizsgálat megtétele céljából. Gyakran vizitálta a polgári és a katonai kórházat. Ha mérgezés, gyermekgyilkosság, erőszakos halál gyanúját tapasztalta, megvizsgálta a hullát, a boncolásnál irányította a seborvosokat és jelentést tett a tanácsnak („ítéletet mond"). Évente egyszer, tanácsi küldöttek és három-négy seborvos jelenlétében, megvizsgálta a patikát. Vizsgálta és segítette a seborvosokat és a bábákat is; orvosi 2 Prot. sess. 1731. nov. 9.; 1734. szept. 3.; 1736. ápr. 10.; okt. 19.; 1737. febr. 22,; 1740. febr. 26.; szept. 10. 3 Corr. buch. 1738. júl. 17.; Prot. jud. 1745. jún. 22. 4 Corr. buch. 1738. dec. 12.; Prot. sess. 1742. jún. 26. s Prot. sess. 1746. febr. 25.; márc. 15.; Corp. stat. V/2.494. Székesfehérvár 1746. Szegeden már 1723ban volt városi physicus és medicus (Hochberg Ferdinánd). HKA Hoffinanz Ungarn. 562. 1723. júl. 23. 6 Corr. buch. 1747. febr. 25.; márc. 28.; 1769. febr. 27.; Prot. sess. 1747, márc. 7.; 1751. dec. 20.; 1758. ápr. 28.
