Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
7. Egészségügy
ügyekben szakvéleményt adott a tanácsnak. Állatvész esetén a csordát is vizsgálta, és gondoskodott az elhullott állatok felboncolásáról. „Mind a köz-, mind a magánegészségügyre isteni félelemmel ügyel és a veszélyt elhárítja" — fejeződik be a kötelmek felsorolása. 7 Fia a bécsi egyetemen tanult. Idősb Brigelius 1777-ben kérte, hogy vegyék fel őt városi orvosnak, „mivel a városnak még egy orvosra van szüksége". Az ifjú, 150 Ftos fizetéssel, meg is kapta az állást. A kamara azonban a fizetést nem hagyta jóvá, így „fizetésnélküli másodorvosnak" alkalmazták. 1784-ben már két Brigelius szerepel városi orvosként a helytartótanácshoz küldött jelentésben. 8 1789- ben már idősb Brigelius özvegyéről olvashatunk, akinek egyes polgárok nem akartak szántót adni a bárándi osztáskor. A tanács szerint „ez bűnös hálátlanság, hiszen Brigel 40 évig állt városi szolgálatban; leghűbb szolgája volt a városnak". A kamarás ennek értelmében az özvegynek is osztott szántót. Az özvegy 1792-ben a palota városi házát 500 Ft-ért adta el. 1801-ben olvashatunk egy Brigel Józefről, akinek érdekében az új városi orvos írt: kérte, vegyék fel kadétnak. 1804-ben Brigel József 900 Ft-ért megvette a zászlósi hivatalt (officium). A pénzt a fehérvári toborzó parancsnoknál fizette le. 9 Utódja Khor Ferenc Xavér már Brigel életében folyamodott az állásért. 1788ban azt írta beadványában, hogy „a városi orvos öreg és gyenge, maga is gyakran beteg, nem tud minden esetet ellátni". Khorn vizsgázott medicus, seborvos, állatorvos volt; előzőleg 10 évig a bártfai városi és katonai kórházban, majd a budai katonai kórházban működött. A tanács Brigeliust kérdezte meg, aki az alkalmazást nem ellenezte, „mivel öreg kora miatt nagy segítséget jelentene neki egy második orvos és előnyös az utódot bevezetni a munkába". Alkalmazása azonban akkor, 1788-ban a főispántól függött, aki csak díjazás nélkül volt hajlandó felvenni. „Egyedül abban a reményben, hogy egykor majd városi orvos lesz; kérésének helyt adott, mivel az a városi pénztárat nem terheli." A tanács bizonyítványt adott neki arról, hogy Brigelius halála után a városi orvosállást ő kapja meg. 10 Khor a számlát 1789-ben, Brigelius halála után nyújtotta be. Az állást meg is kapta, „mivel jól viselte magát". A főispán bekérte az összes bizonyítványait, valamint egy másik személyt is javasolt az állásra. Az ügyben végül is a választott község döntött: Khor lett az új városi physicus. Az ügy a főispánon keresztül a helytartótanács elé került, amely az „állást Khornak adta". 11 1790- ben Khor vizsgálta meg Amon Ignác seborvos alkalmazási kérelmét. Khor szerint „okvetlenül szükséges egy fizetett seborvos Székesfehérvárott". 1804-ben egy második városi orvos alkalmazását tartotta szükségesnek, akit abban az esetben, ha fizetését 600 Ft-ra emelnék, maga fizetne. A tanács a kérést azzal 7 Corr, buch. 1769. febr. 27. 8 Prot. sess. Corr. buch. 1777. máj. 26.; 1784. ápr. 23.; Prot. sess. 1777. máj. 26. 9 Prot. sess. 1789. márc. 16. No 345.; 1792. jan. 27. No 118.; 1801. szept. 4. No 1138.; 1804. jún. 11. No 739. 10 Prot. sess. 1788. jún. 27. No 984.; aug. 4. No 1199.; nov. 24. No 1689. 11 Prot. sess. 1789. márc. 16. No 340.; márc. 30. No. 395.; máj. 11. No 619.
