Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
7. Egészségügy
7. EGÉSZSÉGÜGY Városaink egy része már a XVII. században gondot fordított az egészségügyre. Pozsony 1636-ban előírta, hogy a gyógyszertárat az orvos és a tanács ellenőrizze. Kassán egész sor szabályrendelet született. 1668-ban megtiltották, hogy a patikában az istentisztelet ideje alatt aqua vitát árusítsanak. 1697-ben a városban patikainspektor volt, aki közreműködött a patika összeírásában, a legények és patikusok „meghiteztetésében". 1708-ban statútum mondta ki, hogy „a nemes tanács gondoskodjék a város patikájáról" és rendezze a „doctor salariumát". A patikusnak viszont „az orvosságokat felettébb való áron" kellett adnia. 1710-ben Kőszegen a szegény betegek ingyen, a város számlájára kapták a medicamentumot. Nem adhattak viszont a patikusok és borbélyok olyan betegeknek, akik a professiójukon kívül estek, purgatiót vagy más orvosságot. Pesten a tanács megtiltotta, hogy az irgalmasokon kívül mások (pl. fürdősök, seborvosok) is adjanak a betegeknek gyógyszereket. „Ezt meg kell szüntetni, gyógyszert csak a patikusok adhatnak. A többitől el kell venni és a Dunába dobni." 1 A városi egészségügy tudatos szervezéséről, az egészségügyi igazgatásról tulajdonképpen a XVIII. század első felében nem beszélhetünk. Csak a helytartótanács felállítása, majd Mária Terézia felvilágosult reformjai hozták magukkal, hogy a szabad királyi városi és megyei önkormányzat szervezetébe beépült az orvos, seborvos, bába, patikus, és megkezdődött a városi kórház-szegényházi gondoskodás kiépítése. A továbbiakban ebben a csoportosításban ismertetem a városi önkormányzat XVIII—XIX. századi egészségügyi tevékenységét. • Orvos Állandó városi orvos Fehérvárott az 1740-es évekig nem volt; ebben a korai időszakban is alkalmaztak azonban — feltehetően seborvosokat — inkább felcserként, mint orvosként. Az első ismert név Sitter János György, akit 1731-ben a szószóló hozzájárulásával „felvettek orvosnak". 1734-ben Pdivinyki városi orvos 40 Ft fizetést és szállást kapott. Ugyanezt kapta utódja, Teibler Ferenc Xavér is, • 1 Corp. stat. II/2 195,255,315, 319, 359, 360. Kassa 1633, 1668, 1697, 1698, 1708, V/2. 376. Pozsony 1636.; 749. Pest 149.; IV/2. 385, 463. Kőszeg 1710, 1736.; Csizmadia 1976. 196.
