Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

A tanács 1841-ben temetőt jelölt ki a zsidók részére a Lovasberényi út mellett, az első tégláslakás és a búzaföldek között. A következő évben Weinberger Mihály lovasberényi sakter kért letelepedési engedélyt. A tanács válasza: „Mint az itt lakó izraelita vallású személyek szertartásaihoz szükséges személynek, az itt lakhatás és a szarvasmarháknak saktérozása a mészárosoknál megengedtetik."

280 1843-ban már városi biztosa is van a zsidó községnek, Boros Imre kapitány személyében. A község elöljáróját — az izraelita közönség által állított három jelölt közül — ő választotta (1843-ban pl. Baumgartner Ignácot). A városban lakó zsidók évi rendes adóját községük elöljárói jelenlétében határozták meg. 1846-ban a tanács által jelöltek közül a közönség választotta az „elöljárót vallásos ügyekben" (Goldschmidt Ignácot).

281 1846-ban a tanács és a választott község engedélyezte, hogy a zsidó község egy házat vegyen, imaház, iskola, fürdő, rabbi-, tanító- és sakter-lakás céljára. De a házzal járó polgári jogokat nem gyakorolhatták.

282 • 280 Prot. sess. 1841. nov. 26. No 2991.; 1842. jan. 7. No 68.; Farkas 1979. 144. 281 Prot. sess. 1843. dec. 4. No4622.; dec. 27. No4877.; 1844. dec. 30. No 5042.; 1845. jan. 10. No 124.; 1846. dec. 28. No 4782. 282 Prot. sess. 1846. márc. 5. No 792.