Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

Könyörgő és ünnepi misék Sok példa van arra, hogy valamilyen járvány, természeti csapás eltávoztatására, csak különleges alkalmakkor misét mondtak. 1710 májusában „általános imát" rendelt a tanács, mivel a járvány már a szomszédságot is elérte. Már fentebb láttuk, hogy az 1739. évi pestisjárvány emlékére újították fel a Szent Sebestyén-kápolnát. Ugyancsak városi fogadalom volt a Sebestyén-napi böjt is. E napon a városban dolgozni, táncolni és drámát játszani tilos volt. 1791-ben pl. a plébános hirdette ki, hogy e napon senki se dolgozzék. Ezt különben gyakran (pl. 1846-ban) ki kellett hirdetni, mert az újabb generációk nem mindig vettek róla tudomást.

185 A természeti csapás rendszerint a szárazság, a fent említett sáskajárás vagy a vihar volt. De lehetett a fordítottja is, mint pl. 1731-ben amikor az eső nem akart abbamaradni és ezért tartottak misét a plébánia-, két-két misét a ferences és a karmelita templomban. 1739-ben, amíg a szőlőhegyen a munkák tartottak, hetente egy misét mondtak „a gyenge időre és körülményekre való tekintettel". 1750-ben nemcsak Celldömölkre zarándokoltak el a sáskajárás megelőzésére, hanem harangoztak is. Ugyancsak ezt tették a vihar ellen is egészen 1786-ig, amikor a helytartótanács betiltotta ezt a szokást, „mivel nem üzi szét a felhőket, hanem sokkal inkább a villámot vonzza". Erről a népet is kioktatták. 1836 októberében hálaadó áldozatra gyűltek össze a hívek a főanyatemplomba, a hasznos esőért.

186 Halotti áldozatot tartottak — mint kegyúrnak — az elhalt tanácstagok lelkiüdvéért. 1720-ban a város erről határozatot is hozott. 1745-ben Hiemer Sebestyén hagyott 750 Ft-ot a karmelitákra, 75 mise mondására. A város képviselői részt vettek a szomszédos földesurak halotti áldozatain, pl. 1830-ban gróf Zichy Jánosén. 1847-ben ott voltak a város vezetői báró Barkóczy László halotti áldozatán.

187 Ünnepi misét tartottak a főhercegek születése, az uralkodó születés- vagy névnapja alkalmából. 1741-ben háromszoros körmenetet, ünnepi misét tartottak, a városi mozsarakat elsütögették József főherceg születése alkalmából. Az ünnepségeken az Ambrus himnuszt énekelték, ami a város kedvenc himnusza volt attól kezdve, hogy 1688-ban a felszabadult város piacán először énekelték. Hasonló ünnepség volt 1745-ben Mária Terézia második fiúgyermekének a megszületésekor. A várost kivilágították, a plébániatemplomban ájtatosság, utána estebéd volt, amelyen a főispán is részt vett. A városi zenészek külön egy dukátot kaptak a közreműködésért.

188 185 Prot. sess. 1710. máj. 26.; 1739. jan. 2.; 1791. jan. 10. No 50.; 1806. jan. 16. No 84.; 1846. jan. 23. No 289. 186 Prot. sess. 1728. júl. 21. 1731. aug. 28.; 1739. jún. 2.; 1750. márc. 3.; 1786. szept. 7. No 107.; 1836. szept. 26. No 1951.; Corp. stat. V/2. 455. Székesfehérvár 1731. 187 Prot. sess. 1720. júl. 9.; 1830. aug. 21. No 1375.; 1847. dec. 17. No 5069.; OL P 314. Hiemer család levéltára. 8. fiók. No 2. Székesfehérvár 1745. júl. 16. 188 Prot. sess. 1741. márc. 28.; 1745. márc. 23.; Corr. buch. 1845. márc. 5.; Károly 1898. II. 286. •