Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
szentmisét szolgáltasson, „azokat az isteni tiszteletre és a jótevők iránti hálára buzdítsa". A privilégiumot a kápolnában helyezték el. 1833-ban az „új kórháznál alkalmazandó" kápolnára 398 Ft jött be kéregetésből, amihez a káptalan 250 Ft-ot adott. Ebből kezdték el az építést, amit a tanács és az egész választott község megtekintett. 1834-ben a toronyba egy második harangot öntetett a város. Az újonnan felvett polgároktól a kápolna költségeire 5 Ft-ot szedtek. A régi kápolna képeit 35 Vft-ért adták el. 142 Az új kórházi kápolnát Horváth János püspök 1834-ben szentelte fel. 400 konvenciós Ft-ról szóló kötelezvényt adott abból a célból, hogy a kápolna mellett egy káplánt tartsanak. A városi tanács 1834. szeptember 29-i ülésén foglalkozott az üggyel. Megállapította, hogy „az ispitályháznál elkészülvén a kápolna, azt nemcsak a házbeliek, hanem a környékbeli nép is látogatja. Ezért egy állandó egyházi személyre van szükség". A kérdést úgy oldották meg, hogy a normál iskolában a keresztényi tudományt tanító egyházi személynek a kórházban szállást adtak, aki ezért a kápolnában szolgálatot végzett. 1837-ben Jatzek József már több éve tette minden jutalom nélkül az isteni szolgálatot, „ami a környékbeli nép ájtatos felépülését szolgálja". Ezért 1840-ben a várostól 100 Vft-ot kapott. 1841-től báró Barkóczy László püspök a szolgálatot végző ferences atyáknak évnegyedenként jutalmat adott. 143 1828- és 1844-ből vannak adataink a Szent Vendel-kápolnáról. 1828-ban a Kállómalom irányáig javították az utat; murvát hordtak rá. 1844-ben a Vendelkápolnától a Malom utcára menő közről van szó. 144 A Palotavárosban lévő Szent József-kápolnát a harmadik plébániával, illetve a jezsuitákkal kapcsolatban már megemlítettem. Keresztek, szobrok, képek, Kálvária Keresztek állításához a városi tanács hozzájárulása kellett. így kérte pl. 1722-ben Künst Frigyes, hogy fogadalmának teljesítésére, a csíkvári külvárosban egy keresztet állítson. 1726-ban Buchán Ágoston budai és Trünweger fehérvári kőfaragó 38 Ft-ot kapott a fehér kereszt újbóli elkészítéséért. 1764-ben Szovár Mihály tett le 10 Ft-ot a szőlője végében levő feszület javítására. 1808-ban Beke Horváth Mihály 100 Ft-os alapítványt tett a vízivárosi sorompón kívüli márvány keresztre. A város válasza: „Ennek nincs akadálya; közölni kell a plébánossal." 145 Az 1818. évi felsővárosi canonica visitatio során a püspök megállapította, hogy a Gugás-völgyben levő kereszt — amelyet az utolsó pestisben meghalt hívek és 142 Prot. sess. 1819. máj. 28. No 841.; 1833. aug. 30. No 1708.; 1834. jan. 27. No 195.; febr. 8. No 289.; jún. 14. No 1248. 143 Prot. sess. 1834. máj. 16. No 977; szept. 29. No 1955—56.; 1837. jún. 9. No 1202.; 1840. febr. 21. No 458.; 1841. aug. 2. No 1910. 144 Prot. sess. 1828. okt. 18. No 1801.; 1844. júl. 19. No 2728. 145 Prot. sess. 1722. márc. 24.; 1726. ápr. 12.; 1764. dec. 1.; 1808. márc. 4. No 311.
