Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)
6. Egyházi ügyek
plébános tiszteletére állítottak — megromladozott, helyre kell állítani. A javítást a város vállalta magára. 1827-ben Liszka János polgár a szőlőjében egy kőkeresztet akart felállítani; erre 50 Ft alapítványt tett. Miután a felsővárosi plébánosnak nem volt ellenvetése, a főhegymester tekintette meg a helyszínt, ahol a polgár a keresztet fel akarta állítani. 1833-ban a Hosszútemető kápolnája előtt levő elromlott fakereszt helyett Nyéki Mihály állíttatott márványkeresztet. A következő évben a Sóstó mellett állítottak fel keresztet, Papp Ferencné hagyományából. 1838-ban a Lovasberényi út melletti téglaházaknál levő fakeresztet újították meg. 146 Mária Terézia 1753-ban engedélyezte, hogy a főtéren levő régi épületet lebontsák és helyére Szentháromság-emléket emeljenek. A szobornak külön pénztára és számadása is volt. A Budai-kapu előtt, a vásárálláson állt egy Szentháromságoszlop, amelyet a püspök 1847-ben más helyre helyeztetett. 147 1779-ben Vagner György 25 Ft-ot adott az egyházi pénztárnak a palotavárosi Hosszú-hídnál elpusztult kereszt helyére egy szobor állítására. 1786-ban a budai városkapun kívül — a vásártéren — Szent János szobra állt. Szűz Mária szobra állt a Budai-kapun kívül, ezzel a jezsuita telkek összeírásánál már találkoztunk. 1798ból van adatunk a Szent Anna-szoborról. 1795-ben az Új utcai polgárok és lakosok meszet, követ és napszámosokat kértek a várostól a Passió Domini-szobor felújításához. A város csak a követ adta ingyen. 1804-ben a Passió szobor megint rossz állapotban volt. A karbantartásra az ott lakókat szólította fel a tanács. 148 A Budai-külvárosban állt Szent Vendel képe. 1797-ben javíttatták. 1821-ben említi a forrás a Budai úton levő Fejérképet, ahol a flastromozást javítani kellett. 1834-ben a tanács a városmajor környékét jelölte ki Szent Flórián oszlopos képének az elhelyezésére. A felsővárosi plébános véleményét is kikérték. 149 A belvárosi plébániatemplom számadásaiban 1808—1809-ben szerepel a Kálvária-hegyre tett alapítványi pénz. 1810-ben a templom gondnoka, Eder József, kért a várostól a megromlott Kálvária-épület és stációk javítására, 600 cserépzsindelyt, 25 mérő meszet és 25 szekér homokot. A tanács a kért anyagokat, „mivel az épületek a közönségé lévén", ingyen szolgáltatta ki. 1826-ban merült fel, hogy a Kálvária-épület rossz helyen van. Egy tanácsi bizottság vizsgálta meg az áthelyezés lehetőségét; erre a Szedreskertet tartották a legalkalmasabbnak. 1827-ben a vároí mégis úgy döntött, hogy a jelenlegi Kálváriát kell megjavíttatni és az áthelyezést akkorra halasztani, „amíg a Kálvária-pénztár jobb helyzetben nem lesz". 150 146 Prot. sess. 1818. máj. 14. No 676.; 1827. máj. 11. No 767.; 1833. nov. 25. No 2265.; 1834. máj. 2. No 830.; 1838. ápr. 20. No 796. 147 HKA Civitatensia. Fasc. 1. 1753. máj. 29.; Prot. sess. 1812. febr. 28. No 260.; 1821. nov. 24. No 1900.; 1847. máj. 11. No 1937.; Németh László 1979. 68. 148 Prot. sess. 1779. júl. 23.; 1786. dec. 18. (Szent János szobrát 1834-ben helyezték el innen. 1827. máj. II. No 764.); 1795. aug. 10. No 954.; 1798. ápr. 16. No 472.; 1804. szept. 10. No 1083.; Németh László 1979. 68. ,4g Prot. sess. 1797. nov. 3. No 1342.; 1821. ápr. 7. No 641.; 1834. febr. 24. No 358. 150 Prot. sess. 1808. jan. 18. No 76.; 1810. ápr. 14. No 750.; 1827. okt. 12. No 1663.
