Kállay István: A városi önkormányzat hatásköre Magyarországon 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 9. Budapest, 1989)

6. Egyházi ügyek

Kápolnák A város legrégibb kápolnája, a Szent Anna-kápolna, igen keveset szerepel a városi ügyek között. Mindössze 1725-ben, illetve 1729-ben gróf Nádasdy csanádi püspök, a kápolna custosa halálakor említik, hogy gróf Nesselrode pécsi püspök ragadta magához e funkciót. A következő adat 1789-ből való: Sélyei Nagy Ignác püspök írásban javasolta a városnak, hogy zárják be a kápolnát. A tanács nem foglalt állást, hanem in suspenso tartotta.

137 A szőlőhegyi török toronynál épülő Szent Donát-kápolnát először 1732-ben említik. A városi téglaégető adott hozzá téglát. A főoltárt 1734-ben rendelte meg a város Hess Keresztély szobrásznál és Höckh Menyhért asztalosmesternél. 1741-ben a város a kápolna strukaturmunkáját javíttatta. A következő évben új harangot kapott a kápolna.

138 1786-ban Igaly tanácsos adott számadást a Szent Donát-kápolna tatarozásáról. 1788-tól a perselybe befolyt pénzt az egyházi pénztár kezelője, Miskey Ferenc kapta (az összeg májusban 6 Ft 54 kr volt). 1798-ban a számadás a külvárosi egyház syndicusához, Kiszling Mátéhoz tartozott. A számadásokat a számvevői hivatal ellenőrizte.

139 A XIX. század elején a kápolna mellett kőbánya volt, ahol 1821-ben kutat ásattak. 1834-ben Csemetery Mátyás főhegymester felügyelt a kápolnára. A befolyt pénzt belső szükségekre fordították; a külső javítások a várost terhelték. Ebben az évben a fal és a tető javítása volt soron. A szőlőhegyi kápolna pénztárából kölcsönökat is nyújtottak. 1840-ben pl. Radits János „gondviselő" 100 Váltó Ft-ot adott kötelezvényre Lentsés Istvánnak.

140 A palotavárosi temetőben levő Szentháromság-kápolnáról 1784-ben olvashatunk először. Ebben az évben báró Hajnátzky József huszárfőhadnagy (a Nádasdy ezredből) 100 Ft-ot hagyott rá. 1799-ben Hell Ignác a kápolna gondnoka 200 Ft-ot vett át az Országh-hagyatékból, valamint külön 50 Ft-ot lámpaolajra. 1806-ban a pénztárat (összesen 1691 Ft-ot) Halbauer József vette át. 1812-ben a Szentháromság-kápolnajavára szóló 1408 Ft-os kötelezvényt a szegényház javára írnak át, „mivel az a kápolnának nem szükséges". 1833-ban a város a kápolna pénztárát — a főprépost és a plébános beleegyezésével — egyesítette a betegek és öregek háza pénztárával. 1839-ben a belvárosi lelkész a tanácstól kért felvilágosítást a kápolna pénztáráról. Az adatokat a levéltárnok adta ki neki.

141 A régi „ispitály-kápolna" 1819-ben kapott Vurum Józseftől kiváltságot arra, hogy vasár- és szünnapokon a kórházi elaggott szegényeknek és a házbelieknek . Prot. sess. 1725. dec. 7.; 1729. dec. 16.; 1789. jún. 15. No 751. 138 Prot. sess. 1732. márc. 24.; 1734. máj. 26.; 1741. máj. 5.; 1742. jún. 12.; Fitz 1966. 43.; Schem. jub. 1977. 21. 139 Prot. sess. 1786. febr. 10. No 408.; 1788. máj. 2. No 701.; 1798. jún. 15. No 740. 140 Prot. sess. 1821. ápr. 7. No 641.; 1834. aug. 18. No 1651.; 1840. máj. 25. No 1154. 141 Prot. sess. 1784. máj. 14.; 1799. okt. 28. No 1224.; 1806. febr. 14. No 282.; 1812. nov. 30. No 1465.; 1833. dec. 30. No 2508.; 1839. aug. 19. No 1647.